65 éve ért véget Európában a második világháború

A háború befejezése szempontjából milyen fontosabb események történtek 1945 első felében?

Veress D. Csaba történész: A német csapatok ebben az időszakban már mindenütt folyamatos visszavonulásra, védekezésre kényszerültek. Nagyon fontos eseménye volt a Jaltában megtartott konferencia, amit a szövetségesek 1945. február 4. és 15. között tartottak. A győztes hatalmak vezetői ezen a konferencián arról döntöttek, hogy a rövidesen vesztes Németország és a hasonló helyzetben lévő Japán sorsa a jövőben hogyan alakuljon. Megegyezés született abban, hogy a szövetségesek a két vesztes nagyhatalommal csak fegyverszünetet kötnek, békét egyenlőre nem. Ennek az volt a lényege, hogy a fegyverszünet megkötése esetén a szövetséges csapatok megszállása fenntartható volt, viszont a békekötés esetén a területi megszállást meg kellett volna szüntetni. A szövetségesekben nagy volt a bizalmatlanság vesztes nagyhatalmak iránt, ezért választották a rendezésnek ezt a formáját. A jaltai egyezmény szerint a békekötésig a megszállt területeket övezetekre osztották és ezeket az övezeteket a szövetséges – szovjet, angol, amerikai, francia – csapatok felügyelték. Ez az övezetekre való felosztás Németországot és a hozzá tartozó Ausztriát érintette úgy, hogy a fővárosokat is külön külön felosztották. A megosztottságot ötven évre tervezték, akkorra tűzték ki a békekötés, ezzel a kivonulás időpontját.

Melyek voltak a háború befejezését megelőző fontosabb események?

Berlint az előretörő szovjet csapatok 1945. április 25-én bekerítették. Hitler az utolsó pillanatban ideiglenes kormányt nevezett ki, amelyet Karl Dönitz admirális vezetett. Dönitz mindenáron el akarta érni azt, hogy a németek csak a nyugati országok csapatai előtt tegyék le a fegyvert, de ez a kialakult hadi helyzet miatt nem volt lehetséges. Hitler – mint az köztudott – Berlin ostroma alatt a birodalmi kancellária óvóhelyén öngyilkos lett. A vezér halálának hírére először az itáliai német hadsereg tette le a fegyvert, majd ezt követte május 7-én a nyugati német hadsereg kapitulációja. Az ostromba szorult berlini hadsereg május 8-án adta meg magát a szovjet csapatoknak. A feltétel nélküli kapitulációt végül május 8-án, néhány perccel éjfél után, tehát május 9-én írta alá a három német katonai vezető. Ebben kötelezettséget vállaltak a fegyverletételre, a fegyverek átadására a szövetséges csapatoknak és a harcok azonnali felfüggesztésére.

Mikor került sor a fegyverszünet hivatalos megkötésére, és milyen feltételeket támasztottak a győztesek a vesztesekkel szemben?

Voltak ilyen családok?

Nem is kis számban. Ugyanis a német kötelékekben harcoló 38 SS-hadosztályból a fele sem állt a birodalomból behívott katonákból. Az SS-ben nagyon sok külföldi katona harcolt, és különféle nemzetiségű SS-hadosztályok alakultak. A francia nemzetiszocialisták már az 1939-es években jelentkeztek a német hadseregbe, és őket követték a belgák, valamint a hollandok. Nagyon sok alakulatot adtak a skandináv és a balti államok, de a legérdekesebb talán az, hogy volt két szovjet SS-hadsereg és öt ukrán SS-hadosztály is. Ezeket elsődlegesen a szovjet hadifoglyokból toborozták, és velük az Orosz Felszabadító Hadsereget szervezték meg. Ha ilyen orosz hadifoglyokat ejtettek az előretörő szovjet csapatok, azokat azonnal és kegyetlenül kivégezték. Magyarország két SS-hadosztály felállítását vállalta, ebből egy teljesen feltöltésre került, a másodiknak csak a vezető szerveit tudták feltölteni.

Mi történt Japánnal?

A Német Birodalom összeomlása után a szövetségesek figyelme Japánra irányult, mely a német vereség ellenére tovább folytatta a háborút és ez a küzdelem elsősorban az Egyesült Államok ellen irányult. Washington a háború minél előbbi befejezése érdekében úgy döntött, hogy beveti a már kész két atombombáját. Mint az ismert, 1945. augusztus 6-án Hirosimára, majd ezt követően augusztus 9-én Nagaszakira le is dobták ezeket. Augusztus 9-én történt egy másik fontos esemény is: a Szovjetunió hadat üzent Japánnak, így az orosz csapatok bevonultak a japán megszállás alatt lévő Mandzsúriába, és elfoglalták Észak Koreát. Ezek az események eldöntötték a háború kimenetelét. Japán szeptember 2-án kapitulált, és arra a sorsra jutott, mint a németek: a nagyhatalmak csak fegyverszünetet kötöttek vele, békeszerződést nem. Az Egyesült Államok a németekkel ellentétben az 1950 és 1954 között lezajló koreai háború miatt 1952-ben különbékét kötött Japánnal, amihez a Szovjetunió nem csatlakozott. A területvesztés mellett a japánoknak is jelentős jóvátételt kellett fizetniük, és itt is megkezdődött a háborús bűnösök pere. A legtöbb japán katonai vezető meg sem várta az ítéleteket, harakirit követtek el, ezért itt nem igazán lehet tudni, hogy a háború befejezése hány vezető halát okozta.

Hogy érintette a háború vége Magyarországot?

A szövetségesek 1946-47 fordulóján a tengelyhatalmak többi államával békét kötöttek. A párizsi békeszerződés néven ismert paktumot 1947. február 10-én írta alá a magyar küldöttség. Jelenlegi ismereteink szerint elmondható, hogy ez a békeszerződés a vesztes államok közül Magyarországot sújtotta a legjobban. Vissza kellett állítani az 1920-as trianoni határokat, és emellett Csehszlovákia még a Pozsonnyal szemben lévő három települést is megkapta. A hadsereg létszámát 65 ezerben, a harci repülőgépek számát 70-ben maximálták. 300 millió dollár jóvátételt kellett fizetnünk a szövetségeseknek, és az országban is megkezdődtek a háborús bűnösök elleni perek. Nagy veszteséget jelentett az is, hogy a háborút követően közel 400 ezer felnőtt férfit vittek ki oroszországi táborokba és fogták őket kényszermunkára, de veszteségeket jelentett a nemzetiségek kitelepítése is. Az országnak maga a háború is hatalmas károkat okozott, nem volt olyan terület és város, ahol ne folytak volna harcok a végsőkig: a birodalom már teljesen reménytelen helyzetben volt, amikor a német vezetés Budapestnél és a Dunántúlon még meg akarta fordítani a háború kimenetelét. A gyárakat leszerelték, a meglévő nemzeti értékeket összeszedték és nyugatra szállították. Még egy nagyon fontos dolog hátrányos helyzetbe hozták az országot. Az európai gyakorlat az volt, hogy amelyik országgal a győztesek megkötötték a békeszerződést, ott a szövetséges csapatok elhagyták a megszállt területeket. A szovjet csapatoknak a párizsi békeszerződést követően ezt nálunk is meg kellett volna tenniük, de mivel Ausztria megszállt övezet maradt, a szovjetek arra hivatkoztak, hogy csapataik felé biztosítaniuk kell az utánpótlást, ezért ellenőrzésük alatt kell tartaniuk a magyarországi vasúti és közúti közlekedést. Így kaptak lehetőséget két gépesített és egy páncélos hadosztály magyarországi állomásoztatására. Ezen kívül Kárpátalján még két gépesített hadosztályt tartottak készenlétben. Ausztria szövetséges megszállása az övezetek felszámolásával 1955 májusában ért véget. Sajnos a párizsi békeszerződés záradékában volt egy rész, amit a szovjetek tetettek bele, és megpecsételte Magyarország további sorsát. Ez kimondta: ha Magyarországon bármilyen fasiszta jellegű zavargás történik, az ország megszállása tovább folytatódhat. Ezt a kitételt érvényesítették ebben az időben és 1956-ban.

Mi történt a tengelyhatalmak többi államával?

Finnországot területileg megcsonkították, jelentős térségeket csatoltak a Szovjetunióhoz, valamint meglehetősen nagy jóvátételt kellett a fizetniük a szövetségeseknek. Románia esete érdekesen alakult, mert Moldvát és Besszarábiát a szovjetek ugyan elvették tőlük, Erdélyt azonban visszaadták. Olaszország kifejezetten megúszta a büntetést, amit elsődlegesen annak köszönhetett, hogy 1943 júliusában már váltottak, és csatlakoztak a szövetséges csapatokhoz. Csehszlovákia is hasonlóan járt annak ellenére, hogy Csehország (Morvaország) betagozódott az egykori Német Birodalomba, és Szlovákia német oldalon részt is vett a a háborúban. Jugoszláviáról nagyon vegyes kép alakult ki. Szerbia a szövetségesek oldalán harcolt, itt zajlottak a híres Tito vezette partizánháborúk. A független horvát állam viszont 1941 júliusától a németekhez csatlakozott. A szövetségesek ezek után a horvátokkal nem igazán tudtak mit kezdeni. Bulgária is megúszta a büntetést, ugyanis a bolgárok mindig is nagy szimpátiával viseltettek az oroszok iránt, mert a történelem során több esetben együtt harcoltak a törökök ellen. Ezért kérték a németeket, hogy tekintsenek el attól, hogy a Szovjetunió ellen csapatokat küldjenek. Szövetségesként elsősorban Szerbia ellen folytattak harcokat, majd időben váltottak, és a szovjet csapatok oldalán harcoltak a németek ellen. A történelmi tényekből tehát látható: Magyarország egyike volt a második világháború legnagyobb veszteseinek.