„A béke több, mint a háború hiánya”

„A háború és az erőszak sajnos ismét keserű valósággá vált Európában és közvetlen szomszédságunkban. A két világháború szörnyű szenvedései után sokáig elképzelhetetlen volt számunkra számos európai országban, hogy háborúra kerülhetne sor a közvetlen szomszédságunkban” – emelte ki beszédében Julia Gross, Németország nagykövete. Hozzátette: „az olyan helyek, mint ez, ahol ma összegyűltünk, és fejet hajthatunk az elhunytak előtt, emlékeztetőül szolgálnak számunkra. Több mint 14 ezer német és mintegy 600 magyar katona talált végső nyughelyet itt, a budaörsi katonai temetőben. Az ő áldozatuk kötelezettséget kell, hogy jelentsen számunkra!” A nagykövet beszédében kitért arra is, hogy ma, amikor visszatekintünk a jelenlegi konfliktusok okaira és az általuk okozott szenvedésekre, újra rá kell döbbennünk, hogy a béke több, mint a háború hiánya. „Használjuk ezt a nemzeti gyásznapot, a háború és az erőszak valamennyi áldozatának csendes emléknapját nemcsak emlékezésre, hanem a célzott elmélkedésre is. Arra, hogy elgondolkodjunk azon, mivel járulhatunk hozzá személyesen az emberiesség, az igazságosság és a szabadság védelméhez, illetve aktív előmozdításához a népek békés együttélésében.”

A nagykövet beszéde után német és magyar lelkészek mondtak imát. A HM Katolikus Tábori Püspökség részéről Nagy Ferenc Endre százados fohászkodott az elhunyt katonákért. „Urunk, Jézus Krisztus, te drága szent véredet ontottad érettünk, és életedet adtad a világ életéért. Tekints kegyesen az itt és máshol nyugvó katonahőseinkre, akik vérüket áldozták a szabadság oltárán. Találjanak benned irgalmas bírájukra, és végtelen szereteted mossa le lelkükről a földi élet minden szennyét, hogy így, megtisztultan állhassanak eléd, és vég nélkül örvendezzenek az örök béke honában veled, ki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.”

Máthé Zoltán főhadnagy, protestáns tábori lelkész a 103. zsoltárból idézett: „amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz. Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk. Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága. Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet felismerni. De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével.”

A megemlékezésen a német nagykövetség, Budaörs és Budakeszi önkormányzatai, német és magyar szervezetek mellett a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Hajnik László védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár és Gróf Albert ezredes, a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztályának vezetője, a Magyar Honvédség képviseletében pedig dr. Fejes Zsolt Dezső orvos ezredes, egészségügyi főnök és Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka helyezett el koszorút.