A BT-reformról tárgyalnak

A tárgyalások célja úgy átalakítani a világszervezet legfontosabb testületét, hogy az a mai nemzetközi helyzetet, ne pedig a II. világháború utáni erőviszonyokat tükrözze.

Zahir Tanin afgán nagykövet, a tárgyalások elnöke történelmi napról beszélt, kiemelve, hogy az informális előkészítés, a konzultációk után elkezdődtek a kormányközi tárgyalások. Az ülésen megtörténtek az első felszólalások és az elnök előterjesztett egy májusig szóló munkaprogramot arról, hogy milyen rendszerességgel és milyen témákról tárgyaljanak.

Az ülés részt vett Bródi Gábor magyar ENSZ-nagykövet is, aki az MTI-nek elmondta: a tárgyalások azért zárt körűek, mert a kormányközi egyeztetések mindig bizalmasak. Hosszú, bonyolult alkufolyamatról van szó, ahol a tagállamok nem a sajtónak és a nyilvánosságnak tesznek majd nyilatkozatokat; “tárgyalni komoly ügyekről úgy nem lehet, hogy azok nyilvánosak" – mondta.

Véleménye szerint az első ülés után felelőtlenség arról beszélni, milyen irányt vesznek az egyeztetések, melyik elképzelés kerül előtérbe. Mint mondta, annyiban lehet új szakaszról beszélni, hogy bizakodóbb a légkör, “nagyobb elkötelezettség van és mindenki érdemi tárgyalásokat sürget".

A tárgyalások alapját a korábbi nyitott munkacsoport keretében beterjesztett dokumentumok, valamint a tagállamok új javaslatai képezik.

Bródi Gábor nem vár gyors megegyezést vagy előremozdulást, “ismerve a tárgyalások bonyolultságát és eddigi történetét, kizártnak tartom, hogy májusig bármilyen eredmény szülessen". Õ már azt is eredménynek tartaná, ha egy-két éven belül valamilyen megállapodás létrejönne. “Nem vagyok bizakodó" – mondta, de megjegyezte, most “komolyabban lehet tárgyalni olyan dolgokról, amelyekről eddig csak informálisan, a háttérben folytak eszmecserék".

Thomas Matussek német ENSZ-nagykövet szerint jobbak a megegyezés esélyei, mint korábban, mivel a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság nyomán mindenki globális ellenőrzést szorgalmaz. Bródi Gáborhoz hasonlóan ő is úgy látja, hogy az új amerikai kormány – bár még álláspontja nem kristályosodott ki – jelentősen előrelendítheti a tárgyalási folyamatot.

A BT reformját célzó törekvések már 1979-ben elkezdődtek, de valamelyik ország vagy régió mindig gátolta a felmerült bővítési javaslatok elfogadását. Így nincs megegyezés arról, hogy az új BT hány tagú, milyen összetételű legyen, és milyen legyen a működési mechanizmusa. A 15 tagú testületnek jelenleg 10 nem állandó (2 évre választott) és 5 vétójoggal rendelkező állandó tagja van, ez utóbbiak: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország. Állandó BT-tagságra tart igényt Németország, Japán, Brazília és India, és két, vétójoggal rendelkező helyet kér magának a testületben az 53 tagú Afrikai Unió.