Nicosiai medálparádé

A központi rendezvényre félévente kerül sor az UNFICYP nicosiai parancsnokságán, amelyet hosszú felkészülés előz meg. Egyeztetések, pontosítások után a parádé előtt egy héttel az állomány forgatókönyv alapján begyakorolja az alapvető fogásokat, mozdulatokat, ami figyelembe véve a nemzetközi résztvevőket – főleg a brit vezénylő parancsnok „közérthető" vezényszavait -, nem is olyan egyszerű.

Az angol vezénylési rend mellett természetesen a nemzetek saját alaki szabályzatuknak megfelelően tevékenykednek, mégis egységes egésznek tűnik a csütörtöki főpróbán minden.

Az előzetesen meghirdetett időpontban 18.30-kor a volt nicosiai nemzetközi repülőtér hangárjában elkezdődik a várva-várt esemény. A Ciprusra akkreditált diplomaták és civil szervezetek képviselői hosszú sora kígyózik az ideiglenesen kialakított lelátón, miközben az esemény főszereplői izgatottan várják a bevonulást. Mindenki megigazítja jellegzetesen kék színű barett sapkáját, a sálat és még fúj egy utolsót. Felhallatszik a medál parádé „hoppmesterének" hangja, kezdődhet a nemzeti indulókra történő bevonulási menet.

Jó érzés látni, hogy legelőször a 23 fős magyar szakasz érkezik a Rákóczi-indulóra, az élen Czikó László főhadnaggyal. A „mieink" egyszerre lépnek, alakiasak, látni, hogy valóban felkészültek és mint elsők a teljes hangárt átmasírozva foglalják el kijelölt helyüket. Ezt követően a velünk egy szektorban (Sector-4) szolgáló szlovák és horvát szakasz, majd a legnagyobb számú század a brit katonák és végül a főként argentín békefenntartókból álló dél-amerikai század következik.

Elhangzanak a vezényszavak és a medál parádé résztvevői, már Tayé-Brook Zerihoun (Chief of Mission) az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójának (UNFICYP) legfelsőbb politikai vezetőjének ünnepi beszédét hallgatják, aki elismeréssel szól az eddig elvégzett kemény munkáról, méltatva a felsorakozott ENSZ békefenntartók érdemeit, tevékenységük jelentőségét. Ezt követően engedélyt ad a medálok feltűzésére.A bejövetelhez képest a sorrend most pont fordított.

A kitüntetések hordozói két szlovák és egy magyar katona viszik tálcán a medálokat. Az első sornak a Chief of Mission, a középsőnek Mario Cesar Sanchez Debernardi ellentengernagy (Force Commander) a misszió katonai vezetője, míg a harmadiknak a jelen levő nagykövetek tűzik fel az elismeréseket. A magyar békefenntartókat Lovró Csaba, ciprusi magyar nagykövet és Berena Béla alezredes, kontingensparancsnok köszönti és adja át részükre a medálokat.

Ezt követően a Force Commander emelkedik szólásra, köszöntve a kitüntetetteket, majd az ünnepség protokolláris része díszmenettel zárul.

A rendezvény már kötetlenebb keretek között a szomszédos hangárban folytatódik, ahol a nemzetek jellegzetes ételeikkel várják a népes vendégsereget. A magyar kontingens a szlovák békefenntartókkal közösen egy sátorban nemzeti színeik alatt szolgálja ki a „megéhezetteket". Érdemes szólni a hazai menüről is ami az Athienoui magyar szakasz remeke, Lenti Zsolt főtörzsőrmesternek, Varga Györgyi és Stehlik Csaba szakaszvezetőknek köszönhetően. Elsőként a marhapörkölt galuskával, majd a töltött káposzta ajánlható, de a sorrend felcserélhető. Ezt követően hortobágyi húsos palacsinta következik, az édesszájúak számára pedig a somlói galuska zárja a sort. Eközben pedig szépen fogynak a Magyarországot és a Magyar Honvédséget népszerűsítő brossúrák is. Megjelennek a sátornál a misszió vezetői is, ki nem hagyva a magyar konyha remekeit. A szakácsok a besöpört gartulációk garmadájában hízhatnak a büszkeségtől, a parádé főszereplői, a kitüntettek pedig kissé már fáradtan, de büszkén viselik a Békefenntartói Medált.

Az UNFICYP Medált 1964 évi alapítása óta több, mint 17.000 békefenntartó kapta meg, bizonyságául annak, hogy a nemzetközi béke fenntartásában aktívan kivette részét és jelképéül, hogy ettől az időtől kezdve az ENSZ békefenntartók nagy családjába tartozik.

Fotó: Németh Miklós ftörm.