A Don-kanyar hőseire emlékeztek

MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár

Az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár katonái is részt vettek a Don-kanyarban elesett magyar hősök tiszteletére tartott megemlékezésen, Hódmezővásárhelyen, január 12-én.

A Hősök terén megtartott beszédében dr. Berényi Károly, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város alpolgármestere elmondta: a nyolcvan évvel ezelőtti tragédiában több mint százezer magyar katona hunyt el, tűnt el vagy esett hadifogságba. „S miközben gondolatom ideér, testem a hómezőn már nem él, soha többé nem jutok már haza, gondolj rám a Donnál is magyar haza” – idézte egy ismeretlen elesett katona szavait az alpolgármester.

A hódmezővásárhelyi helyőrség képviseletében Imre József alezredes, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár, Helyőrségtámogató alegységek parancsnoka helyezett el koszorút.

A rendezvényen közreműködött a katonai szervezet zenekara, valamint díszelgő katonái.

Szöveg és fotó: Szemenyei Ákos szakaszvezető

* * *

MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred

Január 12-én azokra a magyar férfiakra, férjekre, apákra, nagyapákra, testvérekre és barátokra emlékezünk, akik életüket vesztették 80 évvel ezelőtt a Don folyónál. Az évforduló alkalmából – a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend Területi Székkapitánysága szervezésében – a hősök lelki üdvéért felajánlott szentmisével emlékeztek meg a győri Nagyboldogasszony Székesegyházban.

Az ünnepségen az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred képviseletében Papp Tamás alezredes, az alakulat törzsfőnöke kötötte fel a szalagot a közös koszorúra, emlékezve a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményére.

Szöveg és fotó: Kurucz Anikó hadnagy

* * *

MH Klapka György 1. Páncélosdandár

A magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a doni katasztrófa 80. évfordulójára emlékeztek Tatán. Az eseményen Nemes János nyugállományú törzszászlós beszéddel, Csákai Bendegúz, a Tatai Református Gimnázium növendéke szavalattal, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár tábori lelkészei, Markovics Milán Mór őrnagy, valamint Roboz Péter százados áldással emlékeztek meg.

A tatai alakulat képviseletében Legoza Bálint ezredes, a dandár parancsnokhelyettese tartott beszédet. Az ezredes elmondta: a Don-kanyarban elesett katonák halála két dolgot kell, hogy tanítson az utókornak. Ez a két fontos fogalom a tisztelet és a tanulság. „Tisztelet, a hősiesen küzdő, a rájuk bízott harcifeladatot életük árán is végrehajtó magyar honvédeknek. A 2. magyar hadseregnek három napig kellett késleltetnie az orosz előre nyomulást, és ezt csak óriási véráldozatok árán sikerült végrehajtani. A tanulság az, hogy a mindenkori katonai vezetésnek valós tényeken alapuló információval kell ellátnia az ország mindenkori vezetését annak érdekében, hogy a célkitűzéseiket hatékonyan tudja támogatni. Éppen ezért a Magyar Honvédségben jelenleg zajló haderőfejlesztési folyamat részeként kiemelt hangsúlyt kap az alakulatok hadrafogható és kiképzett személyi állománnyal való feltöltése. Hiszem, hogy értjük és megtanultuk a leckét” – hangsúlyozta az ezredes.

A beszédeket követően katonai tiszteletadással megkoszorúzták a tatai második világháborús emlékművet. A rendezvényen – mások mellett – Michl József, Tata város polgármestere és a Tatai Honvéd Bajtársi Klub tagjai helyezték el az emlékezés virágait.

Szöveg és fotó: Kozák Piroska őrnagy

* * *

MH 47. Bázisrepülőtér

A 2. magyar hadsereg Don-kanyar menti katasztrófájának nyolcvanadik évfordulójára emlékeztek január 13-án az MH 47. Bázisrepülőtéren. A második világháborús emlékműnél Turzó Lajos alezredes, parancsnokhelyettes és Szabó Ferenc őrnagy, evangélikus tábori lelkész mondott emlékbeszédet. Turzó Lajos alezredes rámutatott: „a magyar történelem legnagyobb vérveszteséggel járó eseményére emlékezünk”. Mint mondta, 1943. januárja folyamán becslések szerint 49 ezer honvéd esett el, 50 ezren megsebesültek, 27 ezer fő pedig szovjet hadifogságba került vagy eltűnt.

A főhajtás zárásaként Magasy Zsolt ezredes, bázisparancsnok mécsest gyújtott az elesett honvédek emlékére.

Az MH 47. Bázisrepülőtér a január 15-i városi megemlékezésen is képviseltette magát. Mátyás Botond Hunor főhadnagy, kommunikációs tiszt beszédében kiemelte, a Don partján elesett magyar katonák tízezreit gyászoljuk, azokat a többségében névtelen apákat és fiúkat, testvéreket és szerelmeket, akik nem nyughatnak hazai földben.

– A Don-kanyar kifejezés szállóigeként épült be a magyar tudatba, pedig, ha ránézünk a térképre, láthatjuk, a Don 1870 kilométeren keresztül kanyarog. Mégis van egy kanyarulata, ami a miénk. Amiért katonáink a vérüket áldozták, és ma is mellette alusszák örök álmukat – mondta. A főhajtás koszorúzással és gyertyagyújtással zárult.

Szöveg és fotó: Polgár Bettina

* * *