Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A doni katasztrófa áldozataira emlékeztek

Szöveg: honvedelem.hu / kecskemetitv.hu / hiros.index.hu |  2011. január 11. 11:31

A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak. A megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a kegyetlen orosz télben. Erre emlékeztek január 9-én, vasárnap Kecskeméten és Kalocsán is. 

Az 1943. január 12-én bekövetkezett doni katasztrófa áldozataiért hangzott el minden fohász január 9-én, vasárnap Kecskeméten. A Barátok Templomában Bárkányi Ernő atya mutatta be a szentmisét, amelyen részt vettek a hagyományőrző katonák, a történelmi vitézi rend tagjai, valamint a nemzetőrség tagjai.

A második világháború keleti frontján ezen a januári napon nagy erejű támadás érte a Don-kanyarban védelmi állásokat elfoglalt, közel 200 ezer fős 2. magyar hadsereg egységeit. A rosszul felszerelt, az orosz télre fel nem készült magyar katonák hatalmas túlerővel álltak szemben. 140-150 ezer ember pusztult el az ellenséges tűzben és a mínusz 40 fokos hidegben.

A doni események örök üzenete, hogy a magyar katona mindig tudta a kötelességét és teljesítette azt. Az embertelen körülmények között is maradéktalanul megállta a helyét.

Ugyancsak a doni áttörés évfordulójára emlékeztek január 9-én  Kalocsán, az Eperföldi Általános Iskola előtt, a

második világháborús emlékműnél. A koszorúzást és gyertyagyújtási ceremóniát emlékmise előzte meg a Szent Imre Templomban, melyet ugyancsak az elesettekért tartottak.

A Himnusz szólamait követően Török Ferenc polgármester mondott ünnepi beszédet.

„1942 őszén hadilétszámra duzzasztották második magyar hadsereget, és ezerötszáz kilométerre hazájuktól vezényelték a katonákat. Az 1943-as januári ütközetben pedig százötvenezren vesztették életüket – emelte ki Török Ferenc, hozzátéve: „ennek a katasztrófának ugyanolyan áldozatai voltak azok, akik itthon maradtak, mint akik odakinn elestek. Személyesen is érintettnek érzem magam ezen a megemlékezésen, hiszen azon a táblán, amit most kihelyezünk a saját halottaink nevével, a 175 elhunyt között a nagyapám neve is szerepel. Így nem volt lehetőségem, hogy megismerjem őt, ezért az itthon helyt álló édesanyákkal egyetemben említeném meg nagyanyámat is, aki két gyermeket nevelt fel egyedül, azért, mert a politika egy értelmetlen háborúba a Don-kanyarhoz küldte meghalni a férjét."

A rendezvény végén Simon Zoltán alpolgármester az emlékmű talapzatához helyezte a kegyelet koszorúját, majd a megemlékezők sora gyújtott egy-egy mécsest a második világháború doni csatájában elhunyt kalocsai katonák tiszteletére.