A feketeövesek tűréshatárát is feszegették
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2011. július 22. 7:01Július elején fejeződött be a harmadik Vasakarat katonai közelharctábor, amelyet az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalja rendezett meg. A részt vevő egyenruhásokra két hét kőkemény kiképzés várt a hajdúhadházi Vay Ádám Kiképző Bázison.
A szervezők és levezénylők részéről Burián Péter százados a honvedelem.hu kérdésére elmondja: a kezdő létszám húsz fölött volt, de végül tizenheten fejezték be a tábort. „A lemorzsolódók között volt olyan, aki megsérült, és olyan is, aki nem bírta az igénybevételt", árulja el a százados. Mindez persze nem is csoda, hiszen a Vasakarat nem véletlenül kapta a nevét: a részt vevő katonák minden nap négy kőkemény edzésen vettek részt a két hét során.
A százados elárulja: az alapvető technikák oktatása a komoly rutinnal rendelkezők számára sem volt unalmas. „Olyan igénybevételt jelentettek az edzések, amivel a feketeövesek tűréshatárát is feszegettük. De többek között ez is volt a cél: hogy mindenki megismerje a saját korlátait. Az csak egy dolog, ha edzett emberek kiállnak egymással küzdeni egy edzésen. De mi van, ha a harctéren, 72 órás ébrenlét után kerülsz szembe valakivel? Ott bizony az életed múlik azon, mit tudsz produkálni…"
A katonák reggel hat órakor kezdték a napot testnevelési foglalkozással, ahol a megszokott gyakorlatok – öklön nyomott fekvőtámasz, felülés és a többi – mellett játékosabb gyakorlatok is helyet kaptak, így többek között farönkfutás, egymás hordágyon szállítása, járművek vontatása kötéllel, netán BTR-kerekek görgetése. Ezután következtek a küzdelmi edzések. „Este nyolckor már mindenki aludt, akkora volt a terhelés", mondja Burián százados. „A visszajelzések alapján azonban mindenki nagyon jól érezte magát, remekül összekovácsolódott a társaság, húzták egymást magukkal. Vagyis a motivációval sem akadtak problémák, hiszen végig összezártan éltünk két héten át. Nem volt olyan, hogy este hazamegyek a barátnőmhöz, másnap reggel pedig kedvetlenül jövök vissza… Többen is azt mondták a résztvevők közül, hogy itt tapasztalták meg először igazán, milyen is katonának lenni."
A befejező napon megrendezett záróvizsgát a Magyar Honvédség minden bizonnyal legnagyobb harcművész-legendája, Furkó Kálmán nyugállományú ezredes, illetve dr. Zöllei Zoltán nyugállományú alezredes, közelharc-kézitusa szakértő és az alegységek vezetői is megtekintették. A mostani alaptábor résztvevői a tervek szerint a jövőben foglalkozásvezetőkként tevékenykednek majd az alegységeknél, így az oktatás később módszertani táborokkal folytatódik majd.
