A guantanamói foglyoknak is vannak jogaik

Ezzel a bírák azt mondták ki, hogy törvénytelen a Bush-kormányzatnak az az intézkedése, hogy a “terror elleni háború" jegyében “törvényen kívüli ellenséges harcosoknak" minősíthessen gyanús embereket, és megtagadja tőlük a civil bírósági tárgyalás jogát.

Jogvédő szervezetek és demokrata párti politikusok legalábbis ekként ünnepelték csütörtök este – magyar idő szerint péntekre virradó éjjel – a bírák döntését. Nancy Pelosi, a képviselőház elnöknője és Barack Obama, a Demokrata Párt – még nem hivatalos – elnökjelöltje egyaránt azt hangsúlyozta, hogy “a Legfelső Bíróság megvédte az amerikai alkotmányt, és elutasította azt a hamis alternatívát, hogy választani kellene a terrorizmus elleni harc és az alkotmányos jogok megadása között".

George Bush amerikai elnök ugyanakkor azt mondta, hogy kormánya “tiszteletben fogja tartani a bírák döntését, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyet is ért vele". Hasonlóan tartózkodó volt a republikánusok – szintén még nem hivatalos – elnökjelöltje is. John McCain egyértelműen kimondta, hogy ő a Guantanamón fogva tartott rabokat továbbra is “jogvédelemre méltatlan, ellenséges harcosoknak" tekinti.

A Legfelső Bíróság döntése tovább bonyolítja a Kuba területén lévő amerikai támaszponton raboskodó terroristagyanús foglyok ügyét. Kérdés egyrészt, hogy mi lesz azokkal, akiket egy különleges katonai bíróság már “ellenséges harcosokként" haditörvényszék elé állított? És mi lesz azzal a csaknem 80 fogollyal, akinek tárgyalását már készítik elő? A különleges bíróság mostanáig, vagyis a Legfelső Bíróság határozathozataláig elhalasztotta ezeket a tárgyalásokat.