Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A hadisírgondozás stratégiai fontosságú

Szöveg: Bányász Eszter | Fotó: Horváth Sztaniszláv |  2023. március 11. 8:17

Március 10-én, a Fiumei Úti Sírkertben zárult le az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére szervezett Országos Hadisírkarbantartási Program. A rendezvény első mozzanataként lehetőség nyílt Magyarország legnagyobb síremlékének, Kossuth Lajos mauzóleumának bejárására.

14_HSZ5116

„Közeledvén március 15-ei ünnepünkhöz, ma azon hőseink sírjai előtt állunk meg főhajtásra, akik 175 évvel ezelőtt fegyvert fogtak a nemzet ügyéért” - fogalmazott köszöntőbeszédében Demeter Attila ezredes, az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság Területvédelmi Igazgatóság, Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Osztályának osztályvezető-helyettese. Hozzátette, hogy egyszerre ünnep és megemlékezés az alkalom: ünnepeljük a forradalom kitörését, amely népünk szabadságáról és az osztrák járom összetöréséről szólt, ugyanakkor megemlékezünk mindazokról, akik részt vettek ebben a harcban, életüket és vérüket adva a magyar szabadságért.

„1848-ban egy egész kontinens, Európa népei kiáltottak szabadságért, de a mi harcunk tartott legtovább. Megmozdult az ország és a magyar nép hitt benne, hogy újra kezébe veheti saját sorsát, a történelem azonban közbeszólt” - hangsúlyozta az ezredes, kiemelve, hogy bár a szabadságharcosok fegyvereit a túlerő letetette, lelkük sem embernek, sem fegyvernek nem hajolt meg.

02_HSZ4651-HDR

A parancsnokság osztályvezető helyettese szólt a programban közreműködő oktatási intézmények és önkormányzatok munkájáról is, leszögezve: „a hadisírgondozás, a hősi emlékhelyek ápolásának nemes ügye nem csak a nemzet és a fegyveres erők kapcsolatának erősítése kapcsán stratégiai fontosságú, hanem azért is, mert nem pusztán eszmékre van szükségünk a megmaradáshoz, hanem magasztos tartalommal bíró helyszínekre is, ahol emelkedett lélekkel tiszteleghetünk azon hőseink sírjai felett, akik életüket adták szeretett hazánkért.”

A zárórendezvény során négy síremlék szolgált a tiszteletadás helyszínéül. Kiss Károly ezredes nyughelye volt az első, aki a szabadságharcban játszott jelentős szerepe mellett munkásságával részt vett a magyar katonai szaknyelv megteremtésében is. Az ő nevéhez fűződik a „honvéd” kifejezés használata, illetve első hadászati műszótárunk megalkotása is. Ezt Mijacseszlav Voronyecki-Koribut alezredes, a honvédsereg első vadászalakulatának megteremtője, Than Károly tűzmester, illetve a szabadságharc legsikeresebb tábornoka, Görgei Artúr nyughelye követte.

A sírhelyeknél – mások mellett – koszorút helyezett el Apáti Zoltán dandártábornok, az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság megbízott parancsnoka, Kalló Miklós ezredes, az MH 1. Területvédelmi Ezred parancsnoka, Kiss Zoltán alezredes, az MH Anyagellátó Raktárbázis megbízott parancsnoka, Szijártó Richárd ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnokhelyettese, Hári László alezredes, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnokhelyettese, Széles Ernő nyugállományú dandártábornok, a MATASZ elnöke, valamint dr. Téglás Gyula alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Külföldi Hadisírgondozó Osztály osztályvezetője is.