„A hadsereg elitje”: 250 éve alapították a Testőrséget

Dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója megnyitó beszédében azt mondta: idén egy élő hagyományt ünneplünk, amely része annak az örökségnek, mely a modern Magyarország kifejlődéséhez vezetett. A főigazgató elmondta, a testőröket Mária Terézia uralkodásának idején az európai kulturális központban, Bécsben képezték ki, majd közülük több író is kimagasló alkotómunkát végzett, akik az ott megszerzett irodalmi örökséget a magyar nyelvben kamatoztatták. Csorba László hozzátette: e 250 év egyéni életutakat is jelent – a főigazgató kiemelte Görgey Artúr, Klapka György és Haraszti Ágoston tevékenységét is.

A rendezvényen – több szakértő előadás mellett – Dr. Holló József nyá. altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója Mária Terézia uralkodásának kezdetétől, 1760-tól kezdődően vezette végig a Testőrség történelmét, kihangsúlyozva a katonai jelleget. Történeti áttekintésében kiemelte többek között Bessenyei György, Barcsai Ábrahám és Kisfaludy Sándor testőrköltők munkásságát is.

A főigazgató előadásában rámutatott arra, hogy a Testőrség az Osztrák-Magyar Monarchia idején az állami vezetés védelmét látta el. Mint mondta, Ferenc József uralkodásának utolsó időszakában létrejött az ún. Össztestőr Kontingens, mely a magyar és császári csapatok közös fellépését jelentette. Mint azt a jelenlévők az altábornagy beszédéből megtudták, a Testőrséget
1849 november 2-án feloszlatták, és legközelebb csak 1867-ben
szervezték újjá. Holló József hozzátette: Fejérváry Géza altábornagynak
nagyon nagy szerepe volt a Testőrség létrehozásában. A főigazgató
elmondta: a testőrök sokáig a Budai Várban laktak. „A Testőrség a
legmagasabb rangú tisztekből állt. Mind külsőleg, mind pedig erkölcsileg
az elithez kellett tartozni. Regimentum írta elő a teljes testi épséget és egészséget", fejtette ki.

Holló József továbbá röviden ismertette a Testőrség híres vezetőit, így többek között Esterházy Fényes Miklós tábornok és Vécsey Ágoston lovassági tábornok nevére is felhívta a figyelmet. A főigazgató ezek után Mária Terézia Rend Katonai Lovagkeresztjére tért ki – a kitüntetést Mária Terézia alapította 1757-ben. Végezetül Holló József az 1848-48-es időszakról beszélt, és kiemelte többek között Görgey Artúr, Török Ignác és Répásy Mihály tevékenységét is. Mint mondta, ebben az időszakban a Testőrségre szintén nagy feladat hárult. 

„Ezek a konferenciák az előadások által nemcsak történelmi tényeket, információkat adnak át az érdeklődőknek, hanem fontos figyelemfelhívó funkciójuk is van", mondta a főigazgató a honvedelem.hu-nak a rendezvényen. „Az öltözet, a hagyományteremtés, a megújulás, az 1848-49-es időszak csodálatos tettei nemcsak külcsínben, ruházatban és feladatban mutatták meg, hogy a Testőrség a katonai szolgálat elitje. Nemcsak államfőket és királyokat, uralkodókat kellett ugyanis őrizni, hanem bizonyos ünnepségeken is meg kellett jelenni, mely által a testőrség sugározta a fegyelmet, a rendet", tette hozzá. Holló József elmondta: a különböző erkölcsi követelmények magasak voltak, a testőrök nem politizálhattak, minden korszakban kizárólag saját feladataiknak kellett megfelelniük, így szolgálták Kun Bélát és Horthy Miklóst egyaránt. „A Testőrség kiképzése során fontos volt a viselkedés, a retorika és a tudás. A nyelvképzés, irodalom, történelem, földrajz, és más praktikus tárgyak oktatását is bevezették", magyarázta Holló József.

A Testőrség tagjait a hadsereg elitjéből választották ki, de volt, hogy az öt éves szolgálat után a hadseregbe vonultak vissza. „Éppen ezért voltak oly szigorúak a vizsgák. Követelmény volt többek között az is, hogy a testőrök nem dohányozhattak. Amennyiben mégis rágyújtott valamelyikük, 2 forint volt a büntetése – akkoriban 12 forintot kaptak fizetésképpen! Tiltották továbbá az italozást is, sőt, a ledér nők fogadása is bizonyos szankciókat vont maga után", tette hozzá a főigazgató. Kiemelte, hogy a Testőrség mindig is privilegizált, a magyar társadalom tiszteletét folyamatosan élvező szervezet volt. „Az uralkodóháznak magyar testőrsége volt. Ez olyan tekintélyt teremtett a monarchián belül, mely még az osztrákok elismerését is kiváltotta."

A Nemzeti Múzeumban május 16-ig tekinthető meg a Testőrség 250. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás Semper Fidelis címmel.
A tárlatot a Köztársasági Õrezred megbízásából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és munkatársai, a Rendőrségtörténeti Múzeum, a Köztársasági Õrezred, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint Gulyás László nyugalmazott rendőr alezredes műtárgyaiból rendezték.