A hadsereg főparancsnokát is beidézték Mubarak perében
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. szeptember 8. 21:17Tanúként idézte be Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi elnök perében az országot irányító legfelső katonai tanács vezetőjét és mások mellett Mubarak volt alelnökét is a kairói bíróság elnöke szeptember 7-én szerdán, jelentős fordulatot hozva az ügyben. Az ügyészség és a védelem együttesen indítványozta, hogy hallgassák meg Mohamed Huszein Tantávi marsallt, a fegyveres erők főparancsnokát, aki korábban húsz éven át Mubarak védelmi minisztere volt.
Tantávi után, aki szeptember 11-én, vasárnap jelenik meg a bíróság előtt, másnap a hadsereg vezérkari főnöke, Szami Enan is tanúvallomást kell tegyen. Meghallgatásukra nemzetbiztonsági okokból zárt ajtók mögött kerül majd sor – tette hozzá a bíró.
A rákövetkező napokon a titkosszolgálatok volt főnökével, Omár Szuleimannal – aki Mubarak bukása előtt rövid ideig alelnök is volt -, majd Manszúr el-Eszavi volt belügyminiszterrel és hivatali utódjával, Mahmúd Vagdival folytatják a meghallgatások sorát – mondta el Refaat bíró, mielőtt csütörtökre elnapolta a tárgyalást.
Az egyiptomi közvélemény jelentős része úgy gondolja, vallomásuk kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy Mubarak adott-e parancsot a hatalma ellen tüntetők lövetésére.
A tárgyalási nap – amelyre ismét hordágyon tolták be a kórházi ápolásra szoruló, 83 éves Mubarakot – más drámai fordulattal is szolgált. Az ügyészség egyik tanúja ellen vallomása közben vádat emeltek hamis tanúzás miatt, miután egy sor korábbi tanúval szemben is megfogalmazódott a gyanú, hogy megváltoztatták vallomásukat.
Az ügyészeket szemmel láthatóan kínos helyzetbe hozta, amikor a per civil résztvevőinek képviselői közölték: négy addigi tanú – mindannyian a nagyhatalmú biztonsági szervek vezetői – olyan vallomást tettek, amelyek ellentmondanak korábbi, eskü alatt tett nyilatkozataiknak. Mind azt állították a bíróság előtt, nem volt tudomásuk arról, hogy a Mubarak megbuktatását eredményező tüntetések szétverésére tűzparancs lett volna kiadva.
Közülük az utolsó, Mohammed Abdel-Hakim százados, aki a kairói biztonsági ezred lőszerellátásáért felelt, szerdán tagadta, hogy január 28-án éleslőszert osztottak volna ki a rohamrendőrségnek. A felkelés során megölt tüntetők családjainak jogi képviselői válaszul szembesítették őt korábbi, a nyomozóknak tett vallomásával, miszerint a rohamrendőrség minden tagjának több száz éles lőszert adtak ki a tüntetések idején.
Az ügyészek azonnal vádat emeltek ellene hamis tanúzás miatt, s a bíró elrendelte az őrizetbe vételét.
A családok ügyvédei dicsérték a lépést, és más tanúk ellen is vádemelést szorgalmaztak.
Előzőleg amiatt is bírálták az ügyészséget, hogy nem fegyelmezi a tanúit és többük megjelenését sem biztosítja. Más ügyvédek azzal gyanúsították meg a biztonsági szolgálatok vezetőit és Mubarak híveit, hogy nyomást gyakorolnak a tanúkra, vallomásuk megváltoztatása érdekében.
A vádirat szerint Mubarak és legfőbb biztonsági tanácsadója, Habíb el-Adli egykori belügyminiszter adott ki olyan parancsot, amely megengedte, hogy éleslőszerrel lőjenek a békés tiltakozók közé, akik közül közel 850-en vesztették életüket.
A három héten át tartó tüntetéssorozat végül február 11-én Mubarak bukásához vezetett.
