A hangálmodó

Tudja a tisztelt (katona)olvasó, hogy ki szerezte a zenéjét az Őrmester Úr! című indulónak, amely az Altiszti Kar hivatalos indulója, valamint a Szent Korona indulónak, amely a Koronaőrség indulója? A válasz: Márki Sándor Szabolcs százados, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis alakulatnál működő Légierő Zenekar Szolnok karmesterhelyettese, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Művészeti Díjat vehette át augusztus végén.

„Bevallom őszintén nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki ezt az igen rangos elismerést. Elgondolkodom azon, hogy vajon tettem-e annyit ezért a megyéért, hogy megérdemeljem… Talán a zeneszerzői munkám az, amely eltér egy picit az átlagostól, de bizton állítom, hogy sokan mások is érdemesek lennének erre az elismerésre” - feleli érdeklődésünkre a karmesterhelyettes.

Jegyezzük meg, hogy Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, és a szervezet tagjai azonban biztosan tudták a fenti kérdésre a választ, merthogy közgyűlési határozat szól az elismerés odaítéléséről. Annyi bizonyos, hogy a karcagi születésű karmesterhelyettes, vadászkürtösként 1984-ben felvételizett az akkori nevén Magyar Néphadsereg Zeneművészeti Tiszthelyettes képző Szakközépiskolájába. Az iskola elvégzését követően Veszprémbe került, majd 1992-ben áthelyezését kérte Szolnokra, a Szolnoki Helyőrségi Zenekar állományába. A zenélés mellett aztán 2001-től elkezdett zeneszerzéssel is foglalkozni.

„A Magyar Honvédség katonazenekaraiban nagyon sok tanult, több diplomás kolléga dolgozik. A zenekari munka közben gyakran szükség van új művek hangszerelésére, hogy bemutathassuk azokat, és az adott zenekar összetételére formáljuk azt. Innen, kis túlzással már csak egy ugrás a komponálás, amit szerintem igazán nem lehet megtanulni: folyamatos önképzést, műelemzést és alkotó tevékenységet igényel. Az elkészült alkotás minősítését már a közönség végzi el. A katonazenész hivatásomból fakadó szolgálati feladatok végrehajtása után, szabadidőmben próbálgatok zenét írni” - fogalmaz az százados, kinek legelső alkotása a Szolnoki Katonazenekari fesztivál Fanfárja volt.

Műveit szerencsére már számos koncerten bemutatták. Mint mondja, ezért nagy köszönet illeti Molnár János őrnagyot, a Légierő Zenekar - Szolnok karmesterét - és a zenekar tagjait -, aki erre mindig lehetőséget ad. Hazánk egyetlen professzionális női kara, a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus, Molnár Éva MMA díjas művészeti vezető irányításával ugyancsak gyakran ad elő Márki Sándor Szabolcs-szerzeményeket.

„Gyakran zenésítek meg verseket. Sok kedvenc költőm van, de jelenleg Romhányi József verseit dolgozom fel egy sorozatban, melynek címe: »Állatmesék«. A fúvóshangzás mellett az emberi énekhang áll legközelebb hozzám. Véleményem szerint ahogyan a hazafias érzületet leginkább a férfihang tudja közvetíteni, az érzelmek átadására a női hang a legalkalmasabb” – véli a karmesterhelyettes, aki jelenleg is több új kórusművön dolgozik. 2019 decemberében mutatták be „Karácsonyi rege” című alkotást, mely nőkarra és fúvószenekarra íródott, és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison született. Zenéjét Márki Sándor Szabolcs százados komponálta, a történetet a zenei részek köré Danyi Zsuzsanna honvédelmi alkalmazott írta.

Nagyobb lélegzetű műalkotásként pedig a Magyarország története című, nyolc tételes művet említhetjük, melynek egy-egy részlete hazánk történelmének ikonikus eseményeit, mérföldköveit ábrázolja a (katona)zene segítségével. „A tételek már elkészültek; egy részüket már hallhatta a közönség. Zenémmel igyekszem hitelesen ábrázolni a történéséket. »Az utolsó Táltos tánca« című tételben például a pogányság és a kereszténység csap össze szimbolikusan, a Rákóczi-szabadságharcot felelevenítő tételben pedig nagy szerepet kap a tárogató nevű hangszer. Az »Arad 1849. október 6.« című tétel a kivégzett tizenhárom aradi vértanúnak állít emléket” – zárja beszélgetésünket a katonazenész-zeneszerző.