A hit nem működhet lélek nélkül

Az intelligencia fogalmának, amelyet alapvetően a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira alkalmazunk, nincsen pontos definíciója. Magyarázatára jobbára leegyszerűsített vagy általános formát használtak a 20. században.

„Az 1980-as évektől sikerült árnyalni a képet, az intelligencia alatt ekkor már a mentális tevékenységeket értették, de a szűkös értelmezési keret ellenére már látszott, hogy a pszichológusok szerint lehet más típusú intelligenciát is megfogalmazni” – magyarázta Molnár József László, aki Kinyír minket a mesterséges intelligencia? Igen, de nem úgy… címmel tartotta meg előadás-sorozata első részét tábori lelkészeknek.

„A spirituális intelligencia is agyi tevékenységhez kötődik, például amikor imádkozó-elmélkedő embereket vizsgáltak képalkotó berendezésekkel, a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy van olyan agyi pont, ami spirituális tevékenységhez kapcsolódik” – részletezte Molnár József László.

Mint elmondta, a mesterséges intelligencia, amely az elmúlt évben robbanásszerű sajtófigyelmet kapott, olyan gépi tevékenységként írható le, ami az emberi intelligenciát utánozza. Napjaink és a közeljövő meghatározó technológiája évtizedes múltra nyúlik vissza: egyik látványosan megfogható alapkövét a Deep Blue, az IBM amerikai informatikai vállalat által kifejlesztett sakkgép jelentette, amely legyőzte Garri Kaszparov orosz sakkvilágbajnokot egy szabályszerű hatjátszmás páros mérkőzésen New Yorkban, 1997-ben.

„Húsz évvel később egy Libratus nevű program már pókervilágbajnokokat vert meg, úgy, hogy a szoftver tudta, hogy meg kell vezetni a játékostársakat” – ismertette. Az olyan chatbotok, mint a ChatGPT vagy a Bard, határai felmérhetetlenül nagyok, hatásuk felbecsülhetetlen. Ezek tulajdonképen nagy nyelvi modellek, amelyek a szöveget kódokká alakítják. A kódok végül bekerülnek a neurális hálózatba és a rendszer megkezdi az osztályozást: beviszi a betűket, a szavakat, a mondatokat a kolosszálisan nagy adatbázisokba.

„A mesterséges intelligencia, bár megkerülhetetlenül előnyökkel jár, azért tud félelmetes lenni, mert a nyelvet támadja. Márpedig a nyelv miatt működik a természetes intelligenciánk, sőt, nem utolsó sorban a nyelv az, ami által megszólalt a megváltás. A lényeglátás képessége hiányzik a mesterséges intelligenciából, a hitrendszer, a gondolkodás, a valóság megtapasztalása nem működhet lélek nélkül” – összegezte Molnár József László.

A NHIT tagja arról is beszélt, hogy a tábori lelkészek számára az olyan válságjelenségek tényleges problémaként merülhetnek fel, hogy az emberi személyiség, amiben Jézus Krisztus megérkezett, alapjaiban változott meg a digitalizáció korában, az emberi kommunikáció pedig jelentős mértékben átalakulhat, a társas kapcsolatok pedig beszűkülhetnek. Leszögezte: ahhoz képest, ahogy az emberek teremtettsége, a Teremtőhöz való hitbéli viszonya megnyilvánul, a mesterséges intelligencia nem intelligencia.

„Nem megkerülhető a katonalelkészek sajátos helyzete, hiszen nekik folyamatosan kommunikálnia kell a digitalizációval járó veszélyeket annak a fiatal(abb) korosztálynak, amellyel rendszeresen találkoznak” – magyarázta a szakember.

Az előadáson Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök is részt vett, aki elmondta: régi hagyomány, hogy a tábori lelkészek hónapról hónapra egyfajta szemináriumi jelleggel találkoznak, viszont meghívott előadókat csak a 2024-es évtől hallgatnak.