A honvédelemnek megfontolt fiatalokra van szüksége

A Magyar Honvédség 2021-es évét összefoglaló rádióműsorban Benkő Tibor honvédelmi miniszter szólt a Magyar Honvédség valamennyi katonáját érintő hat havi illetményről, amely kapcsán úgy fogalmazott: ez az összeg annak az áldozatos, odaadó és lelkiismeretes munkának az elismerése, amelyet a katonák nap, mint nap elkötelezetten végeznek. Hozzátette: január elsejétől az alapilletmény összege is mintegy tíz százalékkal emelkedik, amely illetményfejlesztés követi azt a 2015 óta tartó trendet, aminek köszönhetően a katonák fizetése minden évben bővülni tudott.

A tárcavezető szólt a honvéd tisztjelöltek jogállását, kötelezettségeit és jogait érintő változásokról is. Benkő Tibor elmondta: a fiatalok kettős jogállásba kerülnek, szerződéses katonaként vonulnak be a Magyar Honvédségbe, innen vezénylik át őket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztképzésére, ahol elsőévesként őrmesteri rendfokozatban kezdik meg tanulmányaikat. Ezzel együtt az első pillanattól kezdve megilleti őket a rendfokozathoz tartozó illetmény is, amely minden évben – az adott évfolyamhoz kötött rendfokozattal együtt – emelkedik. Bár szerződéses katonaként igénybe vehetők lesznek más feladatokra is, a honvéd tisztjelöltek elsődleges feladata továbbra is a tanulás. „Míg a katonai szervezetnél egy katonával szembeni elvárás az, hogy a beosztásából adódó feladatokat maximálisan el tudja látni, a tisztjelöltekkel szemben az az elvárás, hogy az egyetemen tanuljanak, és ott a legjobb tanulmányi eredményekkel szerezzenek majd diplomát” – szögezte le a honvédelmi miniszter. „Az a cél, hogy megfontolt fiatalok jelentkezzenek katonai pályára. Olyan fiatalokra van szükségünk, akik komolyan gondolják, komoly célkitűzéseik vannak, akik ezért áldozatot hoznak, hogy ők katonai képzésben vesznek részt, és ahogy esküjükben megfogadják, bármikor lehet rájuk számítani. Mi számítunk rájuk, velük szeretnénk építkezni, ezt pedig valamilyen – ösztöndíjjal, illetménnyel – formában honorálni kell” – jelentette ki Benkő Tibor.

A fiatalok nevelését, képzését érintve a tárcavezető említést tett a Honvéd Kadét Programról is, amelynek részeként rövidesen százra emelkedik azon középiskolák száma, ahol honvédelmi alapismereteket oktatnak, illetve szólt a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumról is, amelynek nyíregyházi kollégiuma már meg is nyitotta kapuit, illetve hamarosan átadják a hódmezővásárhelyi kollégiumot is. Elhangzott, hogy évek óta példaértékű népszerűségnek örvendenek a katonák – köztük az immáron 11 400 főt számláló önkéntes tartalékos állomány - által szervezett honvédelmi táborok is, amelyekre akkora a túljelentkezés, hogy meghirdetést követően pillanatok alatt betelnek a szabad helyek.

Az Exkluzív című műsorban felvetődött Afganisztán jelenlegi helyzete, illetve az augusztusban történt váratlan kivonulás témája. Utóbbi kapcsán Benkő Tibor kijelentette: Magyarország véleménye továbbra is az, hogy a kivonást nem lett volna szabad így végrehajtani. Hozzátette: ebben a formában valójában egy hatalmas kimenekítés ment végbe, amiben egyébként a magyar katonák ismételten kiemelkedően teljesítettek, hiszen 540 személyt sikerült kihozniuk az országból. A tárcavezető aláhúzta, hogy e lezárással a NATO és tagországai nem fejezték be vállalt feladataikat Afganisztánban, semmi esetre sem tekinthetünk sikertörténetként a misszióra, hiszen az ország nem lett biztonságosabb. A magyar katonák által végrehajtott kimenekítő akciója kapcsán azonban arra is rámutatott, hogy az említett több, mint ötszáz embert a Magyar Honvédség nem lett volna képes kimenteni, ha nincsenek jól kiképzett katonáink, valamint a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program biztosította eszközök, fejlesztések.

A hazánkat 2015 óta foglalkoztató migrációs válságot taglalva Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta: mintegy 50 felkészített magyar katona áll készenlétben arra, ha Lengyelország kérné segítségünket határai megerősítésére. Itthon, a Magyar Honvédség továbbra is jelen van déli határaink mentén, a hazánkat érő migrációs nyomás korántsem enyhül, ami részben az afganisztáni eseményeknek is köszönhető. Elhangzott, hogy egyes jelentések szerint mintegy 5 millió ember hagyhatja el Afganisztánt. „Eddig is megadtunk minden segítséget, amit az ország megtehet annak érdekében, hogy segítse a rászoruló népeket, hogy ne kelljen az országukat otthagyni. Többek között ezért veszünk részt az afrikai békeműveleti feladatokban is” – mondta a tárcavezető.

A koronavírus-járvány elleni küzdelmeket érintve a honvédelmi miniszter elmondta: a Magyar Honvédség kötelékén belül 97 százalékos az átoltottság, ami példamutató átlag és rendkívül fontos is, ugyanis az elmúlt évben 16 katona és honvédelmi alkalmazott hunyt el a vírus következtében; jelenleg azonban egy fertőzött honvédségi személynek sincs szüksége kórházi kezelésre. A tárcavezető hozzátette, hogy az egészségügyi dolgozók munkáját mintegy 400 katona segíti, egészen addig, amíg csak szükség van rá.

A 2022-es esztendő kapcsán Benkő Tibor elmondta: a fő cél továbbra is az, hogy a Magyar Honvédség fenntartsa azt a készenléti állapotot, amely garantálni tudja Magyarország békéjét és biztonságát. Mindemellett folytatni kell a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot és annak alprogramjait is. Kiemelt feladatként szólt a NATO legnagyobb békefenntartó missziójáról, a KFOR-ról is, amelyet jelenleg – első alkalommal – magyar tábornok vezet.