Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„A honvédség, az igazi mellett a második apám lett”

Interjú Bazsik István zászlóssal

Szöveg: Balatoni Kitti | Fotó: Bazsik István zászlós archívuma |  2021. május 10. 8:08

Első helyezést ért el a XXXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi szekció, agrár- és élelmiszermarketing tagozatán Bazsik István zászlós, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár katonája. A díjazottal a megmérettetés mellett arról beszélgettünk, miért fontos a Magyar Honvédség és az agrártudomány kapcsolata.

Mennyiben jelentett kihívást, hogy a XXXV. OTDK-t a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt az online térben tartották?

Leginkább a filmes technikák alkalmazása és a hozzá kapcsolódó informatikai megoldások okoztak gondot. Szerencsére az OTDK szervezői kiváló kisfilmekkel segítették az új helyzethez való alkalmazkodást. A webes kapcsolat minőségének javításától, a kamera beállításán és a világosításon keresztül, egészen a figyelem fenntartásának eszközeit taglaló tanácsokig láthattunk néhány perces videókat. Számos megoldást lestem el ezekből. Korábban is indultam OTDK-n és úgy érzem, hogy a másik nehézség idén a személyes kontaktus hiánya volt. A jelenléti előadásoknál prezentálás közben volt visszacsatolás. A hallgatóság arcát figyelve fel lehetett mérni, hogy jó irányba haladok-e, úgy reagálnak-e, ahogy arra számítottam, menet közben is lehetett egy kicsit alakítani a mondandón. Most semmilyen visszacsatolás nem volt, vakon kellett végig mondani a prezentációt, bízva abban, hogy a hallgatóságnak „átjön az üzenetem”.

Bazsik István zls. 1 10-15 cm méret

Miért tartotta fontosnak, hogy jelentkezzen?

A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) - legyen az intézményi vagy országos - a hallgatók által elérhető tudományos munkásság csúcsa, a hallgatói tudományos munka ünnepe.

Már az előző évi versenyre is jelentkeztem, akkor még csak kíváncsiságból, egyfajta könnyed játékként tekintettem a megmérettetésre. Most tudatosan készültem, kifejezetten akartam a sikert. Mindezek mellett azért volt számomra fontos az OTDK, mert szeretnék doktori képzésben részt venni, ott pedig a felvételi pontok számításánál jelentős előnyt ad.

Hogyan készült a tudományos megmérettetésre?

Már több mint egy évvel az OTDK előtt elkezdtem a kutatómunkát, majd a ITDK-n került először nagyobb nyilvánosság elé a dolgozat. Itt nyertem el a lehetőséget arra, hogy az országos konferencián részt vegyek. Az OTDK-ra már az ITDK-n bemutatott dolgozatot kellett beküldeni és csak a prezentáción lehetett változtatni. Azon viszont kellett is, mert a vidékfejlesztési szekcióba vették be eredetileg a dolgozatot, azonban azt átsorolták az agrármarketing szekcióba, így egy még inkább marketingközpontú prezentációt kellett összeállítani.

Hogy fogadta, hogy megnyerte az Agrártudományi szekció, agrár és élelmiszermarketing tagozatát? Milyen pályaművel aratott sikert?

A dolgozat címe: „Borpiaci és borturisztikai felmérés Monoron”. Az egyik legnagyobb szekció volt a miénk tizenhárom pályaművel, így sokan nem szereztek semmilyen díjat. Úgy éreztem, hogy a dolgozatom és a prezentációm is erős volt és bíztam abban, hogy díjazott leszek, de legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy nyerhetek. Az eredményhirdetés fordított sorrendben zajlott, csak a díjazottak felolvasásával - azaz különdíj, harmadik, második, első. A második helyezett kihirdetése után már inkább csalódott voltam, azt hittem, hogy rosszul mértem fel a helyzetet. Amikor meghallottam a nevemet, mint első helyezett, olyan katarzist éltem meg, amihez hasonlót még soha. Az öröm és a jól elvégzett munkát követő dicsőség keveredett a meghatottsággal. Napokig a hatása alatt voltam, és ha eszembe jutott, hogy nyertem, akkor önkéntelenül mosolyra görbült a szám.

Az agrártudományban szerzett szakértelmét hol és mikor sajátította el?

2015-től 2019-ig Gyöngyösön, a napjainkban Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campus nevet viselő intézményben mezőgazdasági mérnök tanulmányokat folytattam alapképzésben. Ezt követően vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzésre jelentkeztem, amelyen most vagyok végzős hallgató.

Hogyan egészítheti ki, illetve segítheti az agrártudomány területe a Magyar Honvédség munkáját?

A Magyar Honvédség számos olyan földterülettel bír, amely agrár szempontból hasznosítható. Egy triviális és mindenki által többször látott példa erre a lőtereken legeltetett birka, de ennél sokkal szofisztikáltabb és érdekesebb témák is összekötik a két területet. A honvédség hatalmas zöldterületekkel rendelkezik. Ezeken számos agrár vagy agrárjellegű tevékenység folyik, ilyen az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a környezetvédelem. Illetve vidékfejlesztési szempontból kiemelt értéknek tekinthető a vidéki munkahelyek kapcsán a vidék lakosságmegtartó képességének erősítése. A honvédelmi érdeket szem előtt tartva is fontos a kapcsolat, hiszen számos agrárvállalkozás alanya a Honvédelmi Típusú Gazdasági- és Anyagi Szolgáltatás rendszerének, amely egyes gépek és ingatlanok honvédelmi célú hasznosítását teszi lehetővé. Ez az utóbbi években kevésbé élvez figyelmet, azonban a környezeti katasztrófák - mint például árvíz – esetén a teljes lakosság szembesül azzal, hogy jól működik-e együtt a két ágazat.

Ön miért szeretett volna katona lenni és mikor szerelt fel?

1996-ban, a sorkatonai szolgálatom után a Magyar Honvédségnél maradtam közalkalmazottként. Már ekkor szerettem volna újból egyenruhát viselni, így rövid idő elteltével, 1998. október elsején esküt tettem. A fő motivációm akkor a hazaszeretet, a kalandvágy és a jó értelemben vett tenni akarás volt, leginkább ezek tereltek a pálya felé. Az évek során természetesen változtak a motiváló tényezők. Hosszú évek alatt egy olyan kapcsolat alakult ki, amelyben egyfajta családként tudtam a parancsnokaimra, a kollégáimra és a beosztottjaimra tekinteni. Néha szoktam is mondani, hogy a honvédség, az igazi mellett a második apám lett, mert kenyeret ad, taníttatott. Azt gondolom, hogy kevés olyan munkahely van, amiről ezt el lehet mondani. Nyilván vannak nehezebb időszakok és kaptam is, adtam is keményebb szavakat. De kérdem én, egy család nem pont ugyanígy működik? Ott vagyunk egymás mellett, jóban-rosszban.

Címkék