A japánok továbbra is Afganisztánban maradnak

Aszo Taro kormányfő szerint az országnak folytatnia kell a műveletet, mert támogatnia kell legnagyobb szövetségesét, az Egyesült Államokat, és részt kell vennie a globális biztonság garantálásában.

A hosszabbításról szóló tervezetet a szenátus valószínűleg leszavazza, mert ott az ellenzék van többségben, de feltehetőleg törvényerőre emelkedik majd, mert az alsóház kétharmados többséggel újra meg fogja szavazni.

A japán tengeri misszió egyebek között üzemanyaggal és vízzel látja a nemzetközi kötelékben résztvevő hadseregeket.

A küldetés már azt követően kezdetét vette, hogy az Egyesül Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően megdöntötte az Afganisztánt uraló tálibok hatalmát. A missziót azonban néhány hónapja a tokiói szenátus ellenkezése miatt felfüggesztették. A kormány mégis kieszközölte, hogy kétharmados többséggel a parlament felhatalmazást adjon a küldetés folytatására.

Az ellenzék azt veti a kormány szemére, hogy Japánt, amely alapvetően békés természetű ország, “egy amerikai háborúba" keveri.

Japán az év végéig befejezi katonai küldetését Irakban. Ezért a szigetország kormánya igyekszik bizonyítani szövetségi hűségét Washingtonnak, s ennek érdekében arra törekszik, hogy az indiai-óceáni katonai jelenlétével segítse az Egyesült Államokat. Ez a küldetés viszont a bírálatok kereszttűzébe került Japánban, mert sokan úgy vélik: azok közül a koalíciós hajók közül, amelyeket a japán kötelék lát el utánpótlással, jó néhánynak nincs köze az afganisztáni műveletekhez.

Japán az Afganisztánt támogató országok közül az egyik legbőkezűbbnek bizonyult. A tálibok bukása óta 1,24 milliárd dollárt utalt ki Afganisztán számára.