A járványról és a haderőfejlesztésről is beszélt a honvédelmi miniszter

A védekezés során a magyar katonák nagyon sok feladatban vesznek részt – mondta a műsorban Benkő Tibor, hozzátéve: fontos hangsúlyozni, hogy van megfelelő tartalék is, azaz vannak katonák, akiket a további feladatokba be tudnak vonni. Ők segíthetik a jelenlegi munkát, de akár más jellegű feladatok ellátásában is közreműködhetnek. A járvány elleni védekezésben többségében hivatásos és szerződéses katonák vesznek részt, de önkéntes tartalékos katonákat is bevontak a végrehajtásába.

A honvédelmi miniszter kiemelte: érdekes elemezni, hogy miként alakultak a létszámviszonyok a Magyar Honvédségnél a járványhelyzetben. Többen jelentkeznek szerződéses vagy hivatásos katonának, mint a járvány előtt. Többen azt mondják, hogy bár sokkal kötöttebb formájú feladatról van szó, de a Magyar Honvédség megbízható munkahely és érzik azt, hogy mindig szükség van rájuk – fogalmazott a miniszter.

A járvány tavaszi hullámában a kormány elindított egy gazdaságvédelmi akciótervet, amelynek a foglalkoztatás, valamint a munkahelyek megőrzése és megvédése volt a célja. Ennek részeként a honvédségnél életre hívták a speciális önkéntes tartalékos szolgálatot, amelynek specialitása abban van, hogy aki elveszítette a munkahelyét, de foglalkoztatott akar maradni, és később vissza akar menni a korábbi munkahelyére, az bármikor megteheti, bármikor leszerelhet és vissza tud térni a polgári életbe. Mintegy 1000 speciális önkéntes területvédelmi tartalékos csatlakozott a honvédséghez, és amikor az első járványhullám után a munkalehetőségek ismét megnyíltak, akkor többen vissza is mentek eredeti munkahelyükre. Jelenleg közel 600 ember szolgál ilyen formában a honvédségnél.

Kérdésre válaszolva Benkő Tibor hangsúlyozta: sajnos a Magyar Honvédségnél is vannak, akik elkapták a koronavírust az elmúlt hónapokban. „A magyar katonák itthon és külföldön is ellátják a feladataikat. Itthon elég veszélyeztetett környezetben alkalmazzuk őket” – mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: jelenleg 93 egészségügyi intézményben vannak ott a katonák. Emellett folyamatosan végzik a fertőtlenítési munkálatokat az idősotthonokban és az oktatási intézményekben. Emiatt sajnos nem lehet elkerülni, hogy a katonák vagy a honvédelmi alkalmazottak ne fertőződjenek meg. Volt, amikor az aktív fertőzöttek száma elérte az 1000 főt is, de ez mára már csökkent. Több mint 2000 katona pedig már meggyógyult a fertőzésből. Sajnos azonban egy honvédelmi alkalmazott az életét vesztette.

A miniszter kitért arra is, hogy a járvány első hullámában bevezették a kórházparancsnoki rendszert. Akkor 108 kórházba érkeztek kórházparancsnokok, közülük 51-en voltak katonák. „Jelenleg 60 katona lát el kórházparancsnoki feladatot és 29 kórháznál vagyunk jelen és végezzük azt a munkát, mint az első hullám időszakában is” – emelte ki a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy a jelenleg jelentkező kórházi feladatokban több mint 1100 katona vesz részt, ők olyan munkákban segítenek, amelyek nem igényelnek egészségügyi felkészültséget, szakértelmet vagy végzettséget. Tehermentesítik a kórházakban dolgozókat.

A katonákat november 11-e után bevonták a kijárási tilalom fenntartásába is. Ezzel kapcsolatban Benkő Tibor elmondta: napi 600-700 katona van jelen az ország 60 helyszínén, illetve a főváros minden kerületében. A rendőrjárőrök munkáját segítik. Sokszor merült fel a kérdés, hogy miért viselnek fegyvert? „Azért, mert egy katonai járőr mindig is fegyverrel látta el a feladatát. A katonának egyéni felszerelése a fegyverzete. A rendőrnél is ott van a fegyver, amikor járőrszolgálatban van. Ugyanakkor a katona a rendőr munkáját segíti és támogatja, és a fegyver önvédelmi céllal van a katonánál és a rendőrnél is” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Elhangzott: a járvány első hullámában nagyon fontos volt, hogy az állami vállalatoknál legyenek ott a katonák és segédkezzenek abban, hogy ezek a cégek minél gördülékenyebben tudjanak fennmaradni és megőrizzék a működőképességüket. Elsősorban logisztikai, szervezési és együttműködési feladatokat láttak el. Az első hullám után ez a feladat a katonák számára megszűnt, jelenleg egyetlen vállalatnál sincsen katona.

A határvédelmi feladatokról szólva Benkő Tibor kiemelte: a rendőrség munkáját segítve – mivel a járványügyi szigorítások ellenőrzésére több rendőrt kell biztosítani – a határ mentén sok rendőrt katonákkal váltottak ki. A katonák a déli határnál a határbiztosítási feladatot látják el, de emellett hét megyében határzárási feladatot is végrehajtanak.

Arra a kérdésre, hogy a pandémia ideje alatt a katonai hírszerzés kiegészül-e egészségügyi hírszerzési feladatokkal, Benkő Tibor elmondta: 2015 óta folyamatosan kapnak jelentéseket arról, hogy milyen egészségügyi veszélyforrásokat jelentenek a különböző térségekből érkező emberek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy mi ezt nemcsak itt, a határon belül vizsgáljuk, hanem a katonáink ott vannak a missziókban is, 3 földrészen, 11 országban ott vagyunk, azokban a labilis térségekben, ahonnan a menekültek jelentős része érkezik – mondta a tárcavezető.

„Lesznek-e bérfejlesztések a honvédségben?” – hangzott a kérdés, amelyre válaszolva Benkő Tibor elmondta: a Magyar Honvédségnél 2015-ben indult katonai életpályamodell egyik fontos eleme az illetmény. 2015 és 2019 között 50 százalékos bérfejlesztést kaptak a katonák. Emellett 2019 végén minden katona 500 ezer forint úgynevezett fegyverpénzt kapott. „Azon vagyunk, hogy ezt a rendszert továbbra is fenntartsuk. Nyilván le kell követnünk azokat a gazdasági változásokat, amelyek vannak. Azt tudom mondani, hogy most a katonáink elismerése anyagilag rendezett, de nem végleges” – mondta Benkő Tibor, kitérve arra, hogy a honvédelmi alkalmazottak esetében 35 százalékos bérfejlesztést indítottak el 2019-ben, első lépcsőben 20 százalékkal, ami 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben újabb 5-5 százalékkal fog tovább növekedni. A miniszter kitért arra is, hogy jövőre a honvédelmi alkalmazottaknál biztosan lesz béremelés, hiszen ez a törvényben szerepel. A katonák esetében viszont a béren kívüli juttatások emelése jöhet elsősorban szóba.

A műsorban elhangzott: a rendőri erők támogatására, feladataik kiváltására máshová is vezényeltek katonákat. Így például Budapesten 11 kormányzati és 11 külképviseleti épületnél is lehet katonákat látni, ők őrzésvédelmi feladatot látnak el. Összesen egyébként mintegy napi 3800 katona végzi a járványhelyzettel kapcsolatos feladatokat – húzta alá Benkő Tibor.

A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország kormánya döntött arról, hogy a régió biztonsági kihívásait ismerve az ország számára szükséges egy jól felszerelt, ütőképes, a térség meghatározó erejét képező katonai képesség létrehozása. 2026-ig mintegy 30 ezer aktív katonára van szükségünk – ebben most nincsenek benne a honvédelmi alkalmazottak, az még plusz 7-8 ezer fő – és legalább 20 ezer önkéntes tartalékos katonára. Jelenleg majdnem 29 ezer főnél tartunk. De ahogy a technikai eszközök érkeznek, annak tükrében kell nekünk a létszámot biztosítani. Mégpedig úgy, hogy amire a technikai eszköz megérkezik, addigra olyan katonáink legyenek, akik járatosak az eszközök kezelésében – fogalmazott a tárcavezető.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról szólva Benkő Tibor elmondta: ahhoz, hogy a térség meghatározó hadereje legyünk, mind a szárazföldi, mind pedig a légierő haderőnemet fejleszteni kell, természetesen a logisztikai kiszolgáló rendszereivel és annak infrastruktúrájával együtt. A miniszter aláhúzta, nagy volumenű változtatásokat hajtunk végre. Ha csak a haditechnikai eszközöket nézzük, akkor 2018-ban a légierővel kezdődött a fejlesztés, ekkor vásároltunk meg 4 kiképzőrepülőgépet. Amely típusból a jövő héten újabb 4 érkezik. A következő lépcsőfok a kis- és közepes kategóriájú katonai szállítógépek megvásárlása volt. Ezek a csapatszállító gépek, amikből 2 darab Airbus A319-es és 2 darab Falcon repülőgépet vettünk. Menetközben az Airbus-okat kialakítottuk arra, hogy légi mentési feladatokat is végre lehet velük hajtani.

Ezt követően kezdődött meg a szárazföldi haderőnem fejlesztése. Két típusú harckocsit rendeltünk. Az egyik a Leopard 2A4, amelyek már meg is érkeztek. Ezek nem új, hanem felújított, korszerűsített eszközök, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a 2023-2025 között érkező vadonatúj Leopard 2A7-es rendszerbe állításáig a keleti technikáról a nyugati technikára történő átmenetet gördülékenyen végre tudjuk hajtani – mondta Benkő Tibor. Ezen kívül vettük a kézi páncéltörő eszközöket, de megvannak már a szerződések az önjáró lövegekre, a légvédelmi rakétarendszerre, a légvédelmi rakétákra, valamint a Gripen szoftverek megújítására is. Nagyon kevés régi eszköz marad a rendszerben, de ezeket is – mint például a Mi-24-es és a Mi-17-es helikoptereket - felújítottuk. Ezek addig maradnak, amíg a megrendelt új eszközöket rendszerbe nem tudjuk állítani. A H145M típusból a jövő héten már 16 darab lesz az országban és hamarosan érkeznek a H225-ösök is – hangsúlyozta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján választják ki az eszközöket és a gyártókat, Benkő Tibor elmondta: ez egy összetett folyamat, amelynek az is része, hogy az eszközök gyártása az ország gazdasági helyzetét is támogassa. Hozzátette azt is, nagyon fontos, hogy az érkező új haditechnikai eszközökre a kiképzés és az oktatás időben megtörténjen. Az eszközt gyártó cégtől pedig azt várjuk el, hogy gondoskodjon a személyi állomány kiképzéséről, felkészítéséről.

Már vannak magyar fejlesztések is! – jelentette ki Benkő Tibor, aláhúzva: ahhoz, hogy a térség meghatározó haderejévé váljunk, nagy szükség van a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra. Első lépésként a katonák egyéni felszereléséhez tartozó fegyverzetet kezdjük el gyártani Kiskunfélegyházán. Emellett nagyon fontos a Zalaegerszegen létrehozott gyár is, ahol a Lynx páncélozott harcjárműveket fogjuk gyártani.

A beszélgetés végén Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a hagyományos hadviselési képesség megtartása mellett meg kell felelnünk az új kihívásoknak is. Ilyen például a hibridhadviselés, amely a nem hagyományos hadviselési forma. Ennek egyik szegmense a kibertérben történű műveletek végrehajtása. A Magyar Honvédség nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mindig egy lépéssel a fenyegetések előtt járjon. Kiberműveleti központot, kiberlabort és kibervédelmi szemlélőséget hoztunk létre. Ezek mind lefedik a Magyar Honvédség képességigényét és szükségletét, hogy meg tudjunk küzdeni ezekkel a kihívásokkal is – mondta a tárcavezető.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.