A karácsony az Isteni szeretet ünnepe

Honnan eredeztethetjük a karácsony szót?

Én nem vagyok sem nyelvész, sem történész, amennyit tudok az az, hogy vitatott. A karácsony kifejezésre legújabban a latin kreáció eredete is felvetődik, esetleg karnáció, vagyis a teremtés vagy megtestesülés szóra vezethető vissza. Létezik olyan megközelítés is, hogy ószláv eredetű lehet és e tekintetben átfordulást, átmentést jelenthet. Nem utolsó sorban akár még a keresztény szóból is eredhet, mert a kereszténység is a Krisztus szóból transzformálódott. Azonban nekem leginkább a latin kreáció vagy teremtés szó tetszik.

Olvasni olyat, hogy Krisztus nem is decemberben született?

Valójában mikor látta meg a napvilágot? Egyelőre úgy tűnik, szinte biztos, hogy nem december végén született. Többfajta történeti megközelítés van. Nekünk magyaroknak nem szabad elfeledkeznünk Teres Ágostonról, aki jezsuita szerzetes és csillagász is volt. Ő írt egy könyvet erről a témáról, hogy valójában mikor születhetett Jézus. A csillagászati elmélet szerint a betlehemi csillag egy csillagászati jelenség is lehetett, amit egyébként meg lehet úgy is magyarázni, hogy ehhez a természeti jelenséghez társult az a születés, ami miatt a pásztorok, a háromkirályok, vagy pontosabban a napkeleti bölcsek vagy mágusok elindultak Betlehem irányába. Már ha valóban így történt, és nem valamilyen már meglévő mitológiai elemet hoznak be a történetbe utólag. Mindenesetre Krisztus bármilyen viccesen hangzik, de Krisztus előtt született valószínűleg pár évvel. A kereszténység Krisztusaként ismert férfi – Jeshua – biztos, hogy élt, erre több bizonyíték is rendelkezésünkre áll már. Valahol 0 és 33 között élt, de lehet az plusz-mínusz hat év is, erre nincsenek pontos információk.

A nyugati kereszténységben a karácsony három részre bomlott: december 25-e volt Jézus testi születése, január 6-a vízkereszt, aztán következett Jézus megkeresztelkedése. Hogy volt ez pontosan?

A tavaszi napéjegyenlőség és a húsvét ünnepe miatt a naptár havi beosztását kicsit előrébb kellett hozni. A Gergely-naptár bevezetésével az idő számítása megváltozott, viszont az ortodox egyház a régi naptárt használja mind a mai napig. Így nekik január elejére esik, ami nekünk epifánia ünnepe, azaz Jézus születésének ünnepe. Az ortodox egyházban a karácsony január 6-a, ami nekünk vízkereszt. Ez igazából csak időszámítás kérdése, ami inkább technikai kérdés, mintsem tartalmi. Bár hozzáteszem, Bulgáriában és Görögországban az ortodoxok egyházilag áttértek a Gergely-naptárra, így ők is december végén ünneplik a karácsonyt, annak ellenére, hogy ugyanúgy ortodox világról van szó. Ellentétben Koszovóval, mert a szerb ortodoxia nem vette ezt át.

A keresztény világban hogyan szokás ünnepelni a karácsonyt?

Visszatérve, ha már belementünk az ortodoxiába, akkor az ortodox világban az az ajándékozás inkább Mikuláshoz köthető. Szent Miklós ünnepe nálunk karácsony előtt van, így megünnepeljük a Mikulást is, majd a karácsonyt is. Az ortodox világban Szent Miklós az, aki hozza az ajándékot. Ehhez keveredett hozzá az angolszász kultúrába Santa Claus, az a Mikulás, aki karácsonykor az ajándékot hozza. Érdekesség, hogy az ortodoxoknál kialakult a betlehemezés szokása, a gyerekek kimennek az utcákra és beöltözve eljátsszák Jézus születésének történetét. A karácsony a katolicizmusban kifejezetten egy templomhoz köthető liturgia volt. Később, főleg az angolszász területeken vagy a már említett ortodoxiában, Miklóshoz kapcsolhatóan egyre inkább átalakult valami népiesebbé. Az 1500-as évektől a protestánsok a karácsonyt elválasztották a templomtól és egy ünnepélyes liturgia helyett azt mondták, hogy maradjon otthon az ember a családjával, olvassa a Bibliát. Ekkor került be német nyelvterületről a karácsonyfa a családok otthonába, vagy az adventi koszorú, amit később a katolikusok is átvettek. Ebből alakult ki mára, hogy legyen az ember evangélikus vagy katolikus, a karácsonyfa és az ajándékozás elengedhetetlen kelléke az ünnepnek. De keresztény és katolikus szemszögből fontos kihangsúlyoznom, hogy maga a karácsony az Jézus inkarnációjának, tehát a megtestesülésének az ünnepe, nem pedig a szeretet ünnepe. Isten második személye, Jézus Krisztus felvette az emberi alakot, és az ő isteni és emberi természetével itt járt közöttünk azért, hogy megváltson minket, mert az ember már önerejéből képtelen volt visszatalálni Istenhez. Ezért ő embernek kellett megtestesüljön, hogy ő találjon vissza – immáron megtestesült emberként – saját magához, vagyis, hogy egy utat építsen az ember számára vissza Istenhez. Az, hogy valaki a kórházban fekszik, és az EKG-t hallja vagy a börtönből nézi a csillagos eget, vagy egyedülálló és otthon van és nincs karácsonyfája, nekik ez ugyanúgy a megtestesülés ünnepe. Így szoktam is mondani, hogyha valaki azt mondja, a szeretet ünnepe, az akkor legalább annyit tegyen hozzá, hogy az Isteni szeretet ünnepe, nem az emberé, meg nem az érzésé.

Manapság mindenki arra törekszik sokszor görcsösen, hogy karácsonykor minden a legnagyobb rendben legyen. Milyen volt az első karácsony? Vajon problémamentesen zajlott minden?

Egyáltalán nem, sőt… Reflektálva a mai világra, itt volt, van a covid, az energiaválság, a szomszédban háború zajlik, és a pénz válságának kapujában állunk. Józsefék családi története is komplikált volt, mikor Máriával együtt elindultak Jeruzsálemből Betlehembe. József, mielőtt találkozott az angyallal, csak annyit tudott, hogy várandós lett Mária. Azt sejthette, hogy Mária megcsalta őt, aztán az összeírás miatt az állami hatóság is a nyomukban volt, így Betlehembe kellett menniük, ahol nem kaptak szállást. Mindeközben Mária vajúdott. Ezt azért szoktam elmesélni az embereknek, hogy a karácsonynak nem kell tökéletesnek lennie, hiszen az első karácsony sem volt idilli állapot, de mégis ebből nőtte ki magát az a megváltástörténet, amit aztán karácsonyként ünneplünk. Tehát, ha nem jön össze a takarítás, a sütés-főzés, odaég a mézeskalács, akkor az nagyon „Józsefi”, mert ebből is születhet valami jó. Szerintem a karácsony konfliktus nélkül nem is karácsony.