„A katona a legjobbat reméli, de a legrosszabbra készül fel”

Miklovich János ezredes rögtön a beszélgetés elején tisztázta mi a különbség a vegyvédelem és a vegyivédelem között: míg az előbbi a vegyianyagok elleni bárminemű védekezést jelenti, addig az utóbbi egy komplexebb feladatrendszert takar. „A vegyivédelmi szó az 1950-es években jelent meg a Magyar Honvédség terminológiájában, ahol a vegyifegyverek elleni védekezést hangsúlyozták, és a szakcsapatot vegyivédelmi szakcsapatnak nevezték el.” Az 1950-es években, a hidegháború korszakában jelentek meg az atomfegyverek is a honvédségek arzenáljában. „A műszaki csapatokból kiválva létrehozták a vegyivédelmi alakulatokat, amelyek főbb feladatai a tömegpusztító fegyverek következményeinek felszámolása, illetve hatásainak csökkentése volt” – részletezte az ezredes, hozzátéve, ma sincs ez másképp: „a vegyi, a biológiai, a nukleáris és radiológiai fegyverek elleni védelem a feladatunk.”

A műsorból megtudtuk: alapvetően nem kell speciális képzés ahhoz, hogy vegyivédelmi alakulatnál dolgozhassunk, hiszen a 21. századnak köszönhetően olyan műszereik és felszereléseik vannak, amelyek a „nagy, tudományos dolgokat” elvégzik helyettük. A Magyar Honvédségen belül öt területe van a vegyivédelemnek: az első a riasztás és értesítés rendszere, a második a felderítés, a harmadik az egyéni és kollektív védelmieszközök alkalmazása, a negyedik a mentesítés, azaz a szennyezett területen az egészséget károsító szint alá kell vinni a szennyeződést. Az ötödik szint pedig az, amikor orvosi beavatkozást szükséges biztosítani.

A vegyivédelmi katonáknak legutóbb a koronavírus-járvány adott komolyabb kihívást: különböző intézményekben – óvodákban, iskolákban, szociális és egyéb közintézményekben – fertőtlenítettek. Korábbi „bevetési” példának az ezredes a 2010-es vörösiszap-katasztrófát említette, amikor helyt kellett állni a zászlóalj katonáinak. Közel három hónap alatt utakat, házakat, autókat, postásbicikliket, lapátokat mentesítettek és fertőtlenítettek.

Miklovich János ezredestől megtudtuk, hogy a zászlóalj katonáinak speciális eszközeik is vannak. „A zászlóalj rendelkezik felderítő járművel, amibe speciális műszereket építettek be, azt a célt szolgálva, hogy jelezzék a még egészségre nem káros sugárzás növekedését vagy mérgező harcanyagok jelenlétét. Vannak speciális mentesítő eszközeink, amelyekkel nagyszámú személyi, illetve technikai mentesítést tudunk végrehajtani” – ismertette az ezredes.

„A katona a legjobbat reméli, de a legrosszabbra készül fel” – utalt a parancsnok arra, hogy hétköznapokon mindig a kiképzésé a főszerep. De a vegyivédelmi zászlóalj állománya a Magyar Honvédség egyéb feladataiban is részt vesz, így például szolgálatot teljesítenek a déli határnál is, mellette pedig folyamatosan készenlétben vannak.

Zárásként Miklovich János ezredes elmondta: jelenleg azon dolgoznak, hogy a különböző sugárzásmérő eszközöket drónokkal tudják célba juttatni, hiszen a legfőbb érték az emberi élet.