Egy jól kiképzett különleges műveleti operátornak a legnagyobb stresszhelyzetben is hideg fejjel és nyugodtan kell tudni dönteni és cselekedni. Ezt gyakorlás nélkül nem lehet elérni.
A mindennapi feladatok során számtalan dolog rutinná válhat. Hogy kinek mi jelenti a szürke hétköznapokat, az viszont függ a körülményektől, az évek során megszerzett tapasztalattól, az egyén adottságaitól. Más kérdés, hogy ki akar-e valaki mozdulni a komfortzóna kényelmes közegéből és a fejlődés útjára lépni. Szerencsés helyzet, mikor olyan emberek találkoznak, akik eltérnek az átlagtól és olyan tapasztalatokat adnak át egymásnak, amelyeket mindkét fél hasznosítani tud.
Az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár nagymagasságú ejtőernyős csoportja júniusban az ORFK Nemzetközi Oktatási Központ szervezésében lebonyolított lélektaktikai tréningre készült. Az egyhetes kurzuson extrém stresszhelyzetek sorával kell szembenézniük, hogy felkészüljenek a különleges műveletek teljes spektrumából adódó összetett feladatok és szituációk kezelésére, valamint végrehajtására. Mindehhez szükség van a stressz-megküzdő képesség javítására.
A csoport tagjai az emelt szintű kiképzés, a missziós területen végrehajtott teljes spektrumú különleges műveleti feladatok, valamint a nagymagasságú ejtőernyős ugrások összetettségének sajátosságai miatt alapvetően magasabb stressztűrő képességgel rendelkeznek. A feladatokból adódó stresszfaktorokhoz azonban az operátorok olyan mértékben adaptálódtak, hogy mindez a komfortzónájukká vált.
Ezért keresték meg az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis kutyás alegységét, hogy a kutyát mint új, nem megszokott stresszfaktort használják kiképzési foglalkozás keretein belül. Hiszen „a kutyavezető nem akar téged bántani, a kutyája csak azt akarja” (Dave Grossman, író, műveleti pszichológus).
A különleges műveleti csoport és az alegység közös munkája egy 2019-es gyakorlattal kezdődött és most a korábbi tapasztalatoknak, illetve a személyes kapcsolatnak köszönhetően folytatódott. A jelenlegi képzésről a különleges műveleti csoport parancsnoka és a kutyás kiképzők osztották meg gondolataikat.
„A járőrkutya vezető és kiképző raj 2006-ban egy átszervezést követően alakult. Elsődleges feladata a bázis repülőtér őrzés-védelmi feladatának támogatása és a járőrözés. Különböző képzettségű, minősített kutyákkal dolgoznak. 2015 óta a saját képesség kialakítása a cél, hogy kutyákat és járőröket tudjanak kiképezni. Az első sikeres járőrkutya-vezető szakkiképzésüket tavaly fejezték be, a folytatás az idei tervek között is szerepel. A cél egy önálló, szervezetten működő járőrkutya vezető központ létrehozása” - tájékoztatott Kiss Béla százados, az alegység parancsnoka.
Szalai Beáta törzsőrmester, a kutyás alegység tagjaként évek óta foglalkozik kutyakiképzéssel, jelenlegi beosztása előtt kutyás rendőrként szolgált: „Mikor a különleges műveleti csoport megkeresett bennünket, először megkérdeztük, mi az elképzelésük? Ők elsősorban a saját stressztűrő képességüket szerették volna próbára tenni, növelni. Ez volt a fő szempont. A két elképzelést - hogy a mi kutyáink is fejlődjenek és az ő elképzelésük is megvalósuljon - fésültük össze.
Hogyan lehet a stressztűrést fokozni?
Jelen esetben egész egyszerűen olyan helyzetekkel, ahol a kutya megharaphat, megtámadhat. A mi szempontunkból az volt a fontos, hogy fejlesszük a kutyákat, pozitívan jöjjenek ki a képzésből. Így mi a képzés menetére, az egyes elemeire tettük a hangsúlyt, a csoport pedig a végeredményt tartotta fontosnak.
„Hogy a stressz küszöböt kitoljuk, szükség volt egy újfajta inger beiktatására és ennél jobbat, mint egy támadó kutya, keresve sem találhatnánk” - veszi át a szót V. I. főhadnagy a különleges műveleti csoport parancsnoka.
Milyen előnnyel szolgál a stresszküszöb kitolása?
Az emberi test fiziológiás reakciói különbözőek a stresszhelyzet súlyosságától függően. Előfordulhat az, hogy bizonyos pulzusszám felett, valamint idegrendszeri és hormonális válaszok miatt az ember „lefagy”, csőlátása lesz, csökken a finommotoros képessége. Ez az, amit jobban szeretnénk kezelni. Hiszen egy jól kiképzett operátornak a legnagyobb stresszhelyzetben is hideg fejjel és nyugodtan kell tudni dönteni és cselekedni. Ezt gyakorlás nélkül nem lehet elérni.
A legelső elvárás az volt, hogy a kutyák minél nagyobb stresszt keltsenek bennünk, vagyis minél többet támadjanak ránk. A korábbi egyeztetések során abban állapodtunk meg, hogy mind szájkosárban, minimális védőfelszerelésben, mind szájkosár nélkül - ekkor a segéd „az úgynevezett francia bundában” kézvédőben, sisakban van - legyenek támadások. A képzés rendszere a kutyás alegység által lett kidolgozva, elméleti oktatással, munkavédelmi ismeretekkel kezdődött. Az általuk elkészített tematika jól felépített és tapasztalatokban gazdag, nagyszerűen alkalmazható.
„A megszokott ingerekbe fokozatosan csempésztük be az újakat, hogy a kutya tudjon ezekhez alkalmazkodni és mi is közeledjünk a meghatározott célokhoz. A három nap alatt ez maximálisan sikerült, mindenkinek teljesültek az elvárásai - folytatja Szalai törzsőrmester. A gyakorlati oktatás során megismertettük a vezényszavakat, a segéd felszerelését, mit, hogyan fognak használni. A képzést csak a szakoktatók utasítására végezhetik, teljesen kontrolláltan. Mivel bármikor, bárki megsérülhet, ezért szigorúan be kell tartani az oktatók utasításait.”
„Azért fontos, hogy felkészítsenek minket a kutyával való közös munkára, mert nem mindegy, hogy maga a kutya is mit él át, oda kellett figyelni a kutya kiképzésére/fejlesztésére is, és erre külön felkészítést kaptunk” - mondja a csoportparancsnok. „A segéd képzetlensége vagy a felszerelés nem megfelelő alkalmazása esetén a segéd és a kutya is meg tud sérülni. A kutyás alegység számára ez egy teljesen új helyzetet teremtett. Még nem dolgoztunk segédként és a kutyák sem találkoztak velünk. Így egy teljesen újfajta mentalitással találkoztak.”
„A segédek teljesen életszerűek voltak, a kutyák is olyan viselkedéssel szembesültek, amire nem a megszokott módon reagáltak” - veszi át a szót Szalai törzsőrmester. De természetesen mi ebből is tudunk építkezni, ezeket a tapasztalatokat a hasznunkra tudjuk fordítani. A kiképző és a kutya évek óta együtt dolgoznak egy megszokott rendszerben, aminek van egy tematikája. A kiképző agyában összeáll egy kép az adott helyzetről, hogyan fog lejátszódni. A kutyások „kutyás fejjel” gondolkodnak. „Mi azt látjuk, hogy ezt fogja csinálni a kutyám, így fog reagálni erre a szituációra. Mi a kutya gondolkodásával építjük a kutyákat és most az állatnak fura volt, hogy a bejövő ingert nem a megszokott séma mentén a két megszokott segédtől kapták. A tréningek felépítésének az is a célja, hogy a kutya állóképessége folyamatosan növekedjen, hiszen a megfelelő kondíció nélkül nem megfelelő az őrző-védő munkája”.
(Folytatjuk!)
