A legfőbb katonai jelkép

A honvédelmi államtitkár beszédében kiemelte: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során megújult és megújul a Magyar Honvédség egész rendszere – ezért volt szükség annak idején a légierő két veszprémi szervezetének integrálására. Mint mondta: az állomány azóta végzett munkája, teljesítménye igazolta a döntés helyességét.

„Önök a mindennapokban olyan feladatot látnak el, amely állandó odafigyelést és magas képzettséget követel, hiszen önök garantálják hazánk légterének biztonságát, szuverenitását. Ráadásul mindezek mellett el kellett látniuk a járványhelyzetből adódó szolgálatot és részt kellett venniük a Közös Akarat feladatban is. Tették azt, amit a katonáktól joggal vár el a társadalom. A fentiek is hozzájárultak ahhoz, hogy ma megkapták a csapatzászlót és a zászlószalagot a köztársasági elnöktől” – méltatta az állomány teljesítményét Szabó István.

Berec Zoltán dandártábornok, az MH LMVIK parancsnoka úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés a központ számára, hogy csapatzászlót és zászlószalagot vehettek ma át. „A csapatzászló a hazához, az eskühöz, a nemzethez és a csapathoz való kitartó hűség; valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe; az adott katonai szervezet önmagában megtestesítő szimbóluma. A zászló - a legfőbb katonai jelkép - mögé lehet felsorakozni, de minden zászló csak annyit ér, amennyit az azt magasba emelő közösség” – mondta a parancsnok.

A csapatzászlót dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Irodájának vezetője, főhadsegéd adta át a parancsnoknak és a zászlószalagot is ő kötötte fel a lobogóra. Az új csapatzászlót Oláh Emil ezredes, a Protestáns Tábori Lelkészi Kar vezetője áldotta meg.

Érdekesség, hogy a Magyar Honvédségnél első alkalommal zajlott az új szabályzók szerint csapatzászló-adományozási ünnepség: a csapatzászlóba régi hagyomány mintájára szegeket vertek a kijelölt személyek, a díszőrség pedig kardrántással tisztelgett.

A rendezvényen felolvasták Benkő Tibor honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának, a légtérellenőrzők napja alkalmából írt köszöntőlevelét. „Tizenhat esztendővel ezelőtt a szakterületen dolgozók friss NATO-tagország katonáiként bizonyították képességeiket. A megváltozott biztonsági és technikai körülmények között ma a központnál szolgálók pedig méltók elődjeikhez” - hangzott el a rendezvényen.

A levélből kitűnt, hogy Magyarország légterében évente akár hétszázezer légijármű is megfordulhat, így hazánk légterének védelme roppant felelősségteljes, körültekintő és állandó figyelmet igénylő munkát követel meg. Az ünnepség a Honvéd Férfikar műsorával zárult.