„Szívvel lehet megtartani a magyar katonákat”

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy kifejtette: a Magyar Honvédség célja, hogy a szolgálatba jelentkező katonák minél tovább állományban maradjanak. Hangsúlyozta: a vezetőség feladata, hogy a fiatalok ne keressenek más lehetőséget, hiszen a Magyar Honvédség hosszú távú életpályát és megbecsülést kínál. Ruszin altábornagy hozzátette: a katonai élet sok kihívással és kockázattal jár, nem mindig kiszámítható, ugyanakkor - ha a másik oldalt nézzük - akkor érdemes katonának lenni.

„A magyar katona most érzi Magyarországon, hogy jó katonának lenni” – emelte ki. Azt is elmondta, hogy motiváló erő az a visszajelzés, amit a társadalomtól kapnak a honvédek, amikor kint szolgálnak egyenruhában az utcán.

„Ugyanakkor előfordul, hogy valaki a jelentkezés után rájön, hogy ő, vagy a családja nem bírja a szolgálattal járó megpróbáltatásokat és inkább más pályát választ. Azonban vannak olyan katonák is, akik évtizedek óta teljesítenek szolgálatot, nem csupán a tisztek és az altisztek között, hanem a legénységi állománynál is” - tette hozzá az altábornagy. A Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: azért is fontos, hogy valaki minél tovább szolgálatban maradjon, mert a 21. században egy katona kiképzése nem négy hét, már az alapkiképzés is egy hosszabb folyamat.

Elhangzott: a honvédségnél a folyamatos fejlesztés is szükséges, hiszen az újgenerációs haditechnikai eszközök jelenleg egyszerre vannak jelen korábbi változataikkal. „A sok feladat mellett nem felejthetjük el a folyamatos képzést sem, hiszen a vas csak vas, legyen földön, vízen vagy levegőben, csak akkor működik, ha a katonák tudják üzemeltetni” – emelte ki dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

A parancsnok azt is elmondta, hogy fontosak az egyenruhában lévő aktív katonák, hiszen ők utaznak ki Afganisztánba vagy a határra, ugyanakkor a honvédségnek sok civil alkalmazottja is van, akik a rendszer működéséért fáradoznak. „Rendkívüli módon fejlődik a tartalékos rendszer is, hiszen egyre többen gondolják úgy, hogy kipróbálják magukat az önkéntes tartalékos jogviszonyban” – tette hozzá. A beszélgetésből kiderült: az idősebb generáció képviselőire is számítanak, hamarosan lesz egy konferencia, ahol meghallgatják a tapasztalatokat a haderő fejlesztéséről.

„Ahhoz, hogy mindig legyen majd elég katona, a fiataloknak kell megismerni azt, milyen tevékenységet folytatnak ma a magyar katonák itthon és külföldön, miért jó magyar katonának lenni, mitől több ez a hivatás, melyek azok az értékek, amiket képviselnek a honvédségnél” – hangsúlyozta Ruszin altábornagy.

„A honvéd kollégiumok és katonai középiskolák hálózatot alkotnak, amelyek igyekeznek a fiatalokat »megfertőzni« a honvédelem értékeivel” – emelte ki a parancsnok. Hozzátette: több mint háromezer kadét tanul már országszerte. Debrecenben, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban kaphatnak honvédelmi nevelést a fiatalok, de Nyíregyházán is van már bentlakásos kollégium. Azt is elmondta, hogy jövőre Hódmezővásárhelyen szeretnének indítani egy ilyen intézményt, emellett más városokban is terveznek hasonlót.

A Magyar Honvédség új szolgálati formájával a felsőoktatásba jelentkezőket is megszólította, fő célcsoportként azokat a fiatalokat szólítja meg, akik az idei tanévben valamiért kénytelenek elhalasztani felsőfokú tanulmányaik megkezdését, illetve szeretnék magukat kipróbálni a katonai pályán. Ez az időszak az élményeken túl stabil kereseti lehetőséget is kínál. A szeptember 15-től induló, eredetileg négyszáz főre tervezett Önkéntes Katonai Szolgálatra összesen közel hétszázan adták be jelentkezésüket.

A fiatalok fél évet tölthetnek el a Magyar Honvédség kötelékében, ez idő alatt kiképzést kapnak. „Amennyiben sikeresen végeznek és tartalékosként szeretnének a Magyar Honvédségnél szolgálni, akkor ösztöndíjat kaphatnak, illetve plusz pontokat a felsőoktatási felvételihez” – tájékoztatott az altábornagy.

„A szolgálatot 6+6 hónappal is lehet vállalni, ezért keresztfélévben is meghirdetik majd. Januárban jelentkezhetnek a következő képzésre” – jelentette be dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

„A honvédek maximális számát az Országgyűlés határozza meg, azonban még nem érték el a határt. Azon dolgoznak, hogy legyen harmincezer aktív, valamint húszezer tartalékos katona Magyarországon” – hangsúlyozta Ruszin altábornagy.