A lengyel elnöki gépnek nem volt technikai problémája
Szöveg: JETfly | 2010. április 12. 13:57A lengyel elnöki gép katasztrófájának okait vizsgáló bizottság az elsődleges adatok alapján kizárja a Tu-154 repülőgép technikai meghibásodását. A vizsgálatot vezető Alexander Basztrikin államügyész elmondta, hogy megvizsgálták a pilóta és a repülésirányító közötti beszélgetést rögzítő szalagot.
„Előzetesen tanulmányoztuk a szalagon rögzítetteket, amit Moszkvában még részletesebben fogunk vizsgálni, de csak megismételni tudom – a kezünkben lévő szalagon rögzítettekből az derül ki, hogy a repülőgépnek technikai problémája nem volt".
Basztrikin elmondta, hogy a Tu-154 pilótája tudott a bonyolult időjárási viszonyokról, azonban ennek ellenére a Szmolenszkben történő leszállás mellett döntött.
Korábban az orosz légierő parancsnok-helyettese, Alexander Aleshin azt nyilatkozta, hogy a Tu-154 személyzete több alkalommal nem hajtotta végre a szmolenszki repülőtér repülésirányítójának utasításait. Aleshin elmondta, hogy a repülésvezető utasítást adott a gép pilótájának, hogy tartalék repülőtéren hajtsa végre a leszállást, ugyanakkor a repülőgép folytatta a süllyedést.
Időközben megtalálták a szerencsétlenül járt repülőgép mindkét feketedobozát, amelynek vizsgálatát Moszkvában, orosz specialisták végzik természetesen lengyel szakértők közreműködésével.
Felmerül a kérdés; ki a felelős a katasztrófáért?
Az egyértelmű válasz sem egyértelmű, és felmerülnek olyan kérdések, amelyekre valószínűleg soha nem kapunk választ.
Egyértelmű válasz lehet a repülőgép személyzetének hibája, felelőssége. Felelősség elsősorban a gép kapitányát terheli, aki meghozta a döntést, hogy Szmolenszkben hajtja végre a leszállást, a rossz időjárási viszonyok, és annak ellenére, hogy a repülőtér nem rendelkezik műszeres leszállító rendszerrel.
Azonban rögtön felmerül a kérdés; a döntés a pilótáé volt, vagy azt „nyomásra" hozta meg
… és ez egy „költői kérdés", amelyre valószínűleg soha nem kapunk választ. Tény; a gépen a lengyel elnök mellett is sok fontos, magas beosztású személy tartózkodott, és egy esetleges kitérő repülőtéren végrehajtott leszállás meghiúsíthatta volna az ünnepségen való részvételt.
Jogi értelemben – a napvilágot látott információk alapján – valószínűleg nem terheli felelősség a szmolenszki repülőtér személyzetét, repülésirányítóját.
Azonban érdemes egy kicsit elidőzni a kérdés körül.
Híradások arról számolnak be, hogy mintegy 15 perccel a lengyel elnöki gép érkezése előtt megtiltotta a szmolenszki repülőtér egy orosz Il-76 típusú szállítógép leszállását a repülőtéren a mostoha időjárási viszonyok (sűrű köd, lecsökkent látótávolság) miatt. Egyes információk szerint a repülőteret lezárták. Aztán kiderült, hogy mégsem zárták le. A lengyel gép személyzetének felajánlották – utasították(?) – kitérő repülőtér igénybevételét. Az eltelt negyed óra alatt semmi információ nem utalt arra, hogy az időjárás javult volna.
Miért nem tiltották meg a Tu-154 számára is egyértelműen a leszállás végrehajtását?
Miért nem zárták le a repteret és küldték egyértelműen tartalék repülőtérre a Tu-154-est?
Kérdések, amelyekre megvannak a válaszok, azonban azok nem fognak napvilágra kerülni.
Ebben az esetben is valószínűleg „nyomásról" van szó. A repülőtér személyzetének helyzete annyival „egyszerűbb", hogy ők megtették, ami tőlük tellett: kitérő repülőtérre irányították a repülőgépet.
… de miért volt akkor a katasztrófát megelőzően három sikertelen megközelítés?
Vajon mi hangzott el, ezen manőverek során a repülésvezető (repülésirányítók) és a gép személyzete között? Az adatrögzítőnek ezt is rögzítenie kellett! Megismerjük valaha?
A kérdések újabb kérdéseket generálnak, válaszok nélkül.
Az igazságot valószínűleg soha nem tudjuk meg – bár az sajnos a megváltoztathatatlant sem tudná semmissé tenni.
Kétségek csak azon a téren merülhetnek fel, hogy egyértelműen hibáztatható-e a gép személyzete – a gép kapitánya – a katasztrófáért.
Kapcsolódó anyag:
