Egészségfejlesztés a Magyar Honvédségben

Az MH Egészségügyi Központ, a Magyar Katonai Katasztrófaorvosi Társaság és a Magyar Hadtudományi Társaság Katasztrófa- és Védelemegészségügyi Szakosztályának közös szervezésében megvalósult rendezvény a betegségek megelőzésével foglalkozó preventív medicina egyik részterületét, az egészségfejlesztést helyezte középpontba.

Dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka nyitóbeszédében úgy fogalmazott: a Magyar Honvédségben folyó egészségfejlesztés és annak tapasztalatai nem csupán a védelmi szféra, de a teljes társadalom számára is hasznot hajtanak. Hozzátette: a katonák egészsége, annak fejlesztése és fenntartása alapvető fontosságú, hiszen a hon védelmére a megfelelő szakmai felkészültség mellett csak a fizikailag és lelkileg is rátermett emberek alkalmasak. „Akik bekerülnek a Magyar Honvédség kötelékébe, azoknak komoly egészségügyi követelményeknek kell megfelelniük, a pályán maradáshoz azonban egészségesnek is kell maradniuk, így az egészség megtartása, fejlesztése kell, hogy legyen az egyik legfontosabb terület mind a munkavállaló és a társadalom tagja, mind pedig a Magyar Honvédség számára."

Dr. Kun Szabó István hangsúlyozta: a cél, hogy megfelelő egészségi állapot megtartása és az elkerülhető betegségek mellett egy rövid és egy hosszabb távú előnyökkel járó, egészségtudatos magatartási kultúrát sajátítson el a honvédelemben részt vállaló állomány. Ennek érdekében különböző specifikus szűrővizsgálatokkal ellenőrzik a Magyar Honvédség személyi állományának egészségi állapotát.

Dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese, a rendezvény fővédnöke beszédében kiemelte: korábban is léteztek különböző alapprogramok, amelyek az egészségfejlesztést célozták, de most a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program teremt arra lehetőséget, hogy a fizikai, pszichikai és kognitív egyensúlyt megteremtse a katonák számára. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség. „A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program középpontjában az ember, a katona áll. Rá kell bírnunk a hivatásos és szerződéses állományt, a honvédelmi alkalmazottakat, hogy éljenek a lehetőséggel és sportoljanak, egészséges élelmezésen alapuló receptúrát kell rendszeresítenünk a Magyar Honvédségben, és azokat a kognitív idegrendszert támogató programokat is be kell vezetnünk, amelyek fitté teszik a katonát, képessé arra, hogy valóban digitális katonává váljon" – tette hozzá a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese.

Nyitóelőadásában dr. Sótér Andrea alezredes, az MH Egészségügyi Központ Egészségfejlesztési Osztály osztályvezetője idézte fel az egészségfejlesztés, mint önálló szakterület megszületését a Magyar Honvédségben. Az alezredes elmondta: 1994-ben, a hosszú távú egészségfejlesztési politika alapelveiről" szóló 1030/1994. (IV.29.) kormányhatározat állapította meg az egészségfejlesztési szakirányokat, hiszen ez a jogszabályi környezet adta meg a hadseregnek is a lehetőséget, hogy új szemléletű egészségnevelési tevékenységet vezessen be. Ekkora már detektálható volt az epidemiológiai korszakváltás, amelynek következtében megváltozott a betegségstruktúra. A fertőző betegségekkel szemben a megbetegedési statisztikákban előtérbe kerültek azok a krónikus, nemfertőző megbetegedések, amelyekkel ma is küzd az egész fejlett világ: ezek a szív- és érrendszeri, mozgásszervi és anyagcsere-megbetegedések. Hozzátette: amíg a sorkatonaság intézménye működött, addig pontosan meghatározott volt az intervenciós beavatkozási idő – ameddig a sorkatona a szolgálati idejét töltötte –, majd a szerződéses katonaság bevezetése után ez az időintervallum kitolódott, meghosszabbodott a prevenciós tevékenységre fordítható idő 3-5 évvel.

„Több tervezett egészségfejlesztési programunk van, amit fel kell még építenünk, és ez jelentős forrás biztosításával jár, a prevenciós tevékenység viszont hosszú távon mindenképp jó befektetés és megtérül. Nagyon fontos, hogy a munkáltató részéről megtörténjen azoknak az intézkedéseknek a bevezetése – például a honvédségi élelmezési ellátásról szóló jogszabály módosítása, az ebben foglalt tápanyag-normák felülvizsgálata, az étkezdei menük neve mellett a kalóriaértékek feltüntetése – amelyek valóban nagy lépést jelentenének az egészségtudatosság kialakításában."

Dr. Kopcsó István orvos dandártábornok, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke a NATO-aktualitások egészségügyi haderővédelmi vonatkozásairól értekezett, külön kitérve az egészségügyi biztosítás kezdeteire, különböző pilléreire, az évek alatt elért sikerekre, valamint a fő irányelvekre. A dandártábornok kérdésünkre elmondta: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program szerves része a katona-egészségügy, amelynek célja, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel segítse az adott művelet sikerének elérését. Teljesen jogos társadalmi elvárás, hogy a katonák a legmodernebb egészségügyi ellátásban részesüljenek. A dandártábornok elmondta: a programnak hat pillére van, ezek a prevenció, a gyógyító tevékenység, az egészségügyi kiürítés és az egészségügyi logisztika, kutatás-fejlesztés és egészségügyi kiképzés. Beszámolt arról is, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program keretein belül megindul egy ROLE-2 szintű tábori kórház beszerzése, illetve az ehhez tartozó evakuációs képesség, szimulációs képesség, speciális pszichológiai támogató képesség, valamint egy telemedicinális képesség kialakítása.

A rendezvényen elismerést adtak át dr. Németh András nyugállományú orvos dandártábornok és dr. Szilágyi Zsuzsanna nyugállományú orvos ezredes részére, akik huszonöt évvel ezelőtt elindítói voltak az új szemléletű, komplex egészségfejlesztési tevékenységnek a Magyar Honvédség állománya körében.

A nap folyamán a résztvevők további előadásokat hallgathattak meg, valamint megtekinthették az Egészségfejlesztési Osztály szakmai tevékenységét bemutató workshopokat is.