A Magyar Légierő aktuális kérdései
Szöveg: Bányász Eszter | Fotó: Szováthy Kinga |  2022. december 9. 16:33A Kiss Károly Hadtudományi Klub „Mindenki Hadtudománya” elnevezésű rendezvénysorozatának keretében tartott előadást Kilián Nándor vezérőrnagy, aki 2019-től 2022. október 1-ig látta el a Magyar Honvédség légierő haderőnemi szemlélőjének feladatait. A Magyar Légierő aktuális kérdéseiről a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban számolt be december 8-án, csütörtökön.
Mint fogalmazott, a Magyar Honvédségen belül nagy átalakítás zajlik, a következő öt-tíz évben új képességek fognak megjelenni, mint a kezdetben pápai, majd szentkirályszabadjai központtal rendelkező drónegységek. Az új szervezetek kialakításánál prioritás, hogy azok ne koncentrálódjanak egy helyre, hanem országszerte legyenek széttelepítve.
A haderőfejlesztési tervek közül a Gripen-programot emelte ki először, a harcászati-repülő képesség fejlesztése kapcsán. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy ez egy úgynevezett „pooling and sharing” rendszer: alkatrészigény felmerülésekor, amennyiben az adott ország nem rendelkezik a hiányzó elemmel, a rendszerben részt vevő többi állam valamelyike kisegíti. Ezáltal nemcsak a költségek csökkennek, hanem az ellátás is gyorsabbá válik. Hozzátette, hogy a második tíz éves szerződés – amely lehetővé teszi a jelenleg lízingelt gépek megvásárlását – 2026-ban lejár.
„A repülőgépek kihordási ideje, mint ahogy általában az ilyen negyedik generációs gépeknek, 30 év, így azzal kell számolni, hogy legalább 2036-ig a rendszerben tudnak maradni” – mondta. A szerződés lejártával a bérelt gépek megvétele mellett további négy eszköz megvásárlása a cél, ugyanis a jelenlegi darabszám nem elég ahhoz, hogy egyszerre lehessen eredményesen kiképzést végezni, légvédelmi szolgálaton ellátni, illetve nemzetközi gyakorlatokon részt venni.
Kilián Nándor vezérőrnagy hangsúlyozta az Airbus A-319 és a Falcon F7 típusú repülőgépek szerepét a stratégiai légiszállításban. Mint mondta, kettő darab brazil gyártású KC-390 megvásárlásról is köttetett már szerződés, amelyeket 2024-ben szállítanak majd le.
A húsz darab rendszeresített H-145M helikopter kapcsán felhívta a figyelmet annak három változatára: van amelyik kutatás-mentésre szolgál, illetve van általános szállító és tűztámogató funkciójú is. Mint mondta, a rendszer kiválóan működik, amelyet mi sem mutat jobban, mint a repült órák száma, amely már szinte a húszezret is elérte. Hozzátette, hogy a hamarosan érkező 16 darab H225 több kihívás elé állítja majd a Magyar Honvédséget, amelyek egyike az egyre súlyosbodó humánerőforrás hiány.
„Jelenleg 80 pilótára lenne szükség” – mondta a vezérőrnagy. Emellett elengedhetetlen az infrastruktúra-fejlesztés, különös tekintettel annak a hangár komplexumnak a megépítésére, amely majd a helikopterek tárolását szolgálja. A légierő vezetési rendszerének fejlesztése kapcsán hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy az országban telepített radarok – a megfelelő digitalizáció után – egy egyesített légi helyzetképet adnak a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központban. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy 2023-ban megkezdődik a radarok korszerűsítése is, amelynek keretében az izraeli vaskupola rendszerét képző radarok is érkeznek majd hazánkba.
„Tervben van az is, hogy minimum kettő totálisan passzív radarrendszerrel is rendelkezzünk” – tette hozzá. Légvédelmi rakétarendszerek terén a meglévő francia fejlesztésű Mistral mellett lett egy új fejlesztési irány is, a norvég-amerikai NASAMS rendszer, amelynek rakétamegsemmisítési mutatói 95-97%-os hatékonyságot jeleznek. A rakétarendszer további előnye a könnyű széttelepíthetőség. Az MH volt légierő haderőnemi szemlélője a kecskeméti repülőtér kettős hasznosításról úgy nyilatkozott, hogy katonai oldalról minden készen áll az áttérésre, azonban civil oldalon számos kérdés igényel még pontosítást: többek között a léginavigációs és meteorológiai szolgáltatás kérdésköre, a pályakarbantartás, valamint az üzemanyagszolgáltatás. Előadása végén a pilótaképzés fontosságáról szólt, kiemelve a kanadai NFTC (NATO Flying Training in Canada) programot.
„Azt kell, hogy mondjam, hogy ilyen minőségi képzésre, mint amit pilótáink az NFTC-ben kaptak, még nem volt példa a Magyar Légierőben.” Ez azonban véget ért, az utolsó pilótáink vannak jelenleg kint, így új utat kellett keresni. Bár még a jövő kérdése, a negyedik fázisú képzésnek ezentúl nagy valószínűséggel Olaszország fog otthont adni, mert az ott szerzett tudás az itthon elsajátított ismeretekre könnyen ráépíthető.