A nyugatiak nem akarják megvédeni a keletieket

A londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás öt nagy nyugat-európai országra – Németországra, Nagy-Britanniára, Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra -, valamint az Egyesült Államokra terjedt ki.

A vizsgálat kimutatta: jóllehet a NATO-alapokmány ötödik cikkelye a szövetségesek közötti kölcsönös segítségnyújtást írja elő, Németország, Olaszország és Spanyolország lakosságának többsége egyértelműen ellenezné, hogy országuk hadseregét bevessék például a balti köztársaságok megvédésére, ha azokat orosz fegyveres támadás érné.

Németországban eléri az 50 százalékot azoknak az aránya, akik elleneznék a baltiaknak nyújtandó fegyveres védelmet, és csak 26 százalék mondta azt, hogy támogatná.

Csak Nagy-Britanniában és Franciaországban vannak relatív többségben azok, akik helyeselnék a kelet-európai NATO-tagok fegyveres megvédését Oroszországgal szemben, de arányuk a britek között sem éri el a 40 százalékot, Franciaországban pedig épphogy meghaladja ezt a szintet.

A Harris közvélemény-kutató által elvégzett felmérés szerint a grúziai háború óta meredeken nőtt azoknak a nyugat-európaiaknak a száma, akik szerint Oroszország nagyobb veszélyt jelent a világ stabilitására, mint például Irán, Irak vagy Észak-Korea. Még augusztusban is, közvetlenül a grúziai orosz katonai bevonulás előtt, a megkérdezett nyugat-európaiak alig 4 százaléka tartotta Oroszországot a legnagyobb globális biztonsági fenyegetésnek; szeptemberre ez az arány 17 százalékra emelkedett.

Az Egyesült Államokban hasonló folyamat zajlott le: a leginkább Oroszországtól tartók aránya egyetlen hónap alatt 2 százalékról 13 százalékra szökött fel.

Ezzel együtt azonban a vizsgált országok lakosságának egyértelmű többsége ellenzi, hogy kormányuk a közegészségügy vagy a szociális programok rovására emelje a védelmi kiadásokat.

A Financial Times szerint az egész felmérés „legkirívóbb" eleme az a kontraszt, hogy jóllehet az európaiak egyre jobban félnek Oroszországtól, mégsem hajlandók támogatni semmilyen lépést a Moszkva által támasztott kihívások katonai ellensúlyozására.
Erős megosztottság mutatkozik a vizsgálat szerint Európa és Amerika között abban, hogy melyik amerikai elnökjelölt védené meg hatékonyabban az európai érdekeket Oroszországgal szemben.