A tisztavatás valódi fordulópontot jelent egy katona életében. Méltó megünneplése mindannak a felkészülésnek, melyet a haza szolgálatában addig tett, és a munkának, amelyet a jövőben vállal. A tiszti eskü a szolgálati kötelezettség törvényes alapokra helyezett formája. Az alakiság kifejezi a rend szeretetét, az engedelmességet, és mindazt a tudást, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy valakiből katona váljon. A magyar tisztképzés 141 éve íródó története során a tisztavatás menete és helyszíne többször változott, jelentősége azonban ugyanakkora maradt.
Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzős hallgatói ünnepélyes keretek között teszik le a tiszti esküt az állami vezetők, a hozzátartozók és az ország nyilvánossága előtt a Kossuth téren. A tisztavatást 1949-ig a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia kertjében – mai nevén Orczy-kert – rendezték meg. Ezután több helyszínen, a Parlament előtt, a Kossuth téren, majd a Hősök terén is láthatta a közönség az évek során. 1926-ig hadnaggyá, 1926–29 között főhadnaggyá, 1930-tól pedig ismét hadnaggyá avatták a végzősöket.
A tisztavatás menete hosszú évekig változatlanul zajlott. A honvédelmi miniszter tíz órakor fogadta a vezénylő parancsnok jelentését, melyet a Himnusz követett. Majd a miniszteri díszparancs felolvasása, a fiatal tisztek fogadalomtétele, illetve a honvédelmi miniszter köszöntő beszéde következett. A munkásosztály nemzetközi indulója, az Internacionálé után az ünnepség díszmenettel ért véget. A ceremónia részeként a tisztek esküjének előmondója átadta a honvédelmi miniszternek az avatottak által aláírt, a fogadalomtétel szövegét tartalmazó díszes albumot, melyet ma már a köztársasági elnök kap meg a katonáktól.
Az 1980-as évek második felétől a tisztavatás menetében számos változás következett be. 1986-ban jelentek meg a tisztavatáson az előző évi díszszemlén debütált történelmi zászlók, melyek kifejezték a hadsereg nemzeti jellegét. 1989-ben a társadalmi és politikai változásoknak megfelelően már módosított szöveg hangzott el a fogadalom során. Az ebben foglaltak szerint a katonák az ország védelmére, az alkotmány és a törvények betartására, illetve betartatására, továbbá a haza iránti elkötelezett szolgálatra esküdtek. 1991-ben a pápa magyarországi látogatása miatt rendhagyó időpontban, augusztus 19-én rendezték meg a Kossuth téri ünnepséget.
1996-ban utolsó alkalommal tettek esküt három katonai főiskola végzős hallgatói. Megalakult ugyanis a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amelybe beleolvadt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, illetve a nevét időközben Szolnoki Repülőtiszti Főiskolára változtató Kilián.
Az 1998-as fogadalomtétel a Szent Korona másolatának jelenlétében hangzott el. Ebben az évben avatták tisztté az első katonai tanintézetben végezett hölgyeket. 2000-ben a tisztavatást az addig megszokott délelőtti időpont helyett délután, a központi állami ünnepség keretében rendezték meg a Kossuth téren. Ekkor volt először látható a történelmi zászlók között az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumává vált lyukas zászló.
2006-ban a tisztavatások történetében először egy katonanő, Németh Csilla hadnagy volt az eskü előmondója. 2007-ben változott a helyszín, 37 év után először nem az az Országház előtt, hanem a Hősök terén mondták el fogadalmukat a végzősök. Abban az évben újdonságnak számított a légi- valamint a fegyverzettechnikai bemutató is. A felesküdött állomány abban az évben helyezett el először koszorút a hősök emlékkövénél, tisztelegve a hősi halottak, valamint a korábbi évszázadok magyar katonáinak emléke előtt. 2010-ben új hallgatói díszöltözetben, a ludovikás hagyományokhoz kötődő kardrántás, valamint „A hazáért mindhalálig!" felkiáltás kíséretben tettek esküt a végzős hallgatók. 2011-ben az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származó szokást, a kardlengetést elevenítették fel a frissen avatottak.
A Magyar Honvédség egyik leglátványosabb katonai rendezvényét idén, 2020. augusztus 20-án is a zászló fogadása és elvezetése, valamint a Himnusz és a Szózat foglalják keretbe.
