A titkosszolgálatokat teszik felelőssé

A lap Magomed Vahajevet, az állami duma biztonsági kérdésekben illetékes bizottságának helyettes elnökét idézte, aki úgy vélte: nem kizárt, hogy a merénylet reakció az orosz fegyveres testületek sikeres dagesztáni és ingusföldi hadműveleteire, amelyek során sok, részben neves szélsőségest megsemmisítettek vagy elfogtak.

Gennagyij Gudkov, ugyanazon bizottság másik elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy míg régebben az öngyilkos merénylőket sokáig kellett keresni, és felkészítésük hónapokig tartott, most az Észak-Kaukázusban sorban állnak a jövendő öngyilkos merénylők, akik bárhol készek felrobbantani magukat. Gudkov ennek okát főleg a rendvédelmi szervek nem kielégítő tevékenységében látja. „Azt hiszik, a biztonságot fokozni lehet a posztoló rendőrök és az ellenőrzések számának növelésével, örökös motozásokkal, de ez nem így van. A tervezett gazdasági fejlesztési ügynökség lenne a fontos, de az nem lépett működésbe." Gudkov szerint a terrorizmus elleni harc sikereivel a merénylet nem hozható összefüggésbe, mert ez a siker „demoralizálta volna az ellenséget". Ennek nyoma azonban nem látható, és ez azt jelenti, hogy a „sikereket felfújták" – mondta.

A Vedomosztyi című lap szélesebb összefüggésbe helyezve a történteket szerkesztőségi kommentárjában azt írta: a merénylet egész sor politikai folyamat felélénkülésének, elsősorban a 2012-ben esedékes elnökválasztásra való felkészülésnek a háttere előtt történt. Egyesek a nacionalizmus decemberi fellángolása mögött is a hatalomhoz közel álló személyek választás előtti aktivitását látják: a zavargások következménye a rendőrségi aktivitás fokozása és a szabadságjogok korlátozása, valamint az idegengyűlölet fokozódása lehet. „A konspirációs elméleteknek azonban Oroszországban nincs értelmük, a terrorakciók ugyanis oly gyakoriak, hogy bármely politikai, társadalmi és gazdasági folyamattal egybeeshetnek" – írta a lap, emlékeztetve, hogy a fejlett országokban a New York-i ikertornyok leomlása óta csak néhány jelentős akció történt, míg Oroszországban ugyanezen idő alatt legalább nyolc nagy merénylet volt, nem szólva az észak-kaukázusi lövöldözésekről és kisebb robbantásokról.

Közben a legfőbb ügyész helyettese decemberben azt jelentette, hogy a Kaukázus északi részén a terrorcselekmények száma tavaly megduplázódott, noha 30 terroristaellenes különleges hadműveletet hajtottak végre, és több mint 300 szélsőségest semlegesítettek.

„Akárhogyan is, a titkosszolgálatok minőségi munkájának a legjobb mutatója, ha nincsenek robbantások. És ha most Moszkvában is évente történnek sok áldozatot szedő merényletek, nem is szólva arról, ami a Kaukázusban zajlik, akkor az FSZB rosszul dolgozik" – állapította meg a lap.