A többnemzeti együttműködés fontossága

Azzal, hogy a KFOR fenntartja és garantálja a biztonságot a Nyugat-Balkánon, támogatja a politikai dialógus lehetőségét – fogalmazott Kajári Ferenc, hangsúlyozva: a KFOR megítélése rendkívül jó Koszovóban, mert az albánok és a szerbek is támogatják.

A KFOR szerepevállalása 1999-ben kezdődött Koszovóban és a Magyar Honvédség kezdettől szerepet vállalt ebben a műveletben, hiszen Magyarország számára rendkívül fontos a Balkán biztonsága – jelentette ki a vezérőrnagy, aki úgy fogalmazott: ha ebben a térségben történik egy incidens, az napokon belül hatással lesz hazánk biztonságára is. Emlékeztetett: 2017-től egy zászlóaljnyi magyar katona teljesített szolgálatot, így a műveleti területen akkor már Magyarország volt a harmadik legnagyobb csapathozzájáruló ország. Kifejtette: váltásban Ausztriával hazánk kapta meg a lehetőséget arra, hogy egy tábornokot biztosítson a parancsnokhelyettesi pozícióra. Azért, hogy a magyar szerepvállalást láthatóvá tegyék, diplomáciai egyeztetés kezdődött a parancsnokság betöltéséről – tette hozzá. Mivel az Egyesült Államok nem tartott igényt erre, 2013 óta a második legnagyobb csapathozzájáruló Olaszország adta a parancsnokot, 2021 októberétől pedig egy évre átengedték a vezetést hazánknak – részletezte. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy Ausztria a legnagyobb nem NATO csapathozzájáruló, ezért az osztrákokkal is egyeztetni kellett erről. Hatalmas kihívás és felelősség, de óriási élmény is volt – hangsúlyozta Kajári Ferenc vezérőrnagy.

A KFOR-ról – amelynek célja, hogy véget vessen a polgárháborús helyzetnek és a fegyveres konfliktusnak – elmondta: 1999. június 12-én kezdte meg a működését, a műveleti területéről pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozott. Ezután valamennyi katonai, rendőri és félkatonai szervezetnek gyors ütemben el kellett hagynia Koszovót, amit átmenetileg ENSZ közigazgatás alá helyeztek, létrehozva az ideiglenes békefenntartó misszót (UNMIK), ami még ma is működik – emlékeztetett. A feladat a biztonságos környezet kialakítása és fenntartása volt – mutatott rá Kajári Ferenc, felidézve a Kumanovói Egyezményt is, amelynek értelmében a jugoszláv haderőnek ki kellett vonulnia a térségből, illetve a légi és szárazföldi zónát is kialakították.

A vezérőrnagy beszélt arról is, hogy a KFOR létszáma kezdetben 50 ezer fő volt, amit folyamatosan csökkentettek, így 2011-ben már csak 5000 katona állomásozott a térségben. Később ismét kiújultak a harcok, ezért a minimális jelenlétet bizonyos feltételek megvalósulásához kötötték – hangsúlyozta. Jelenleg 3500-4000 KFOR-os katona teljesít szolgálatot a területen húsz NATO és hét nem NATO-tagállamból – emelte ki, hozzátéve: a háború miatt igyekeztek az ukránokat hazavezényelni, de ez nem valósult meg teljes mértékben.

Kajári Ferenc vezérőragy szólt arról, milyen alegységekből áll a KFOR, majd kitért arra is, hogy a területet keleti és nyugati regionális parancsnokságra osztották, amelyek között egy adminisztratív határvonalat rajzoltak. Előbbi amerikai, utóbbi olasz parancsnokság alatt áll, a határon pedig járőröznek, hogy fenntartsák a rendet és elkerüljék a véletlen támadásokat – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy egyes egységek tagjai a lakosok között élnek, mások viszont csak megfigyelni járnak ki. Fontosnak nevezte ugyanakkor azokat a katonai és polgári együttműködési programokat, amelyeket a mindennapi élet, az iskolák és a kórházak fenntartásának megkönnyítése érdekében szerveznek.

Érdekességként kiemelte, hogy a KFOR saját rádiót – amely az ötödik leghallgatottabb adó Koszovóban – működtet a területen szerb és albán nyelven. Rámutatott: ez jó eszköz arra, hogy a békés egymás mellett élés üzenetét eljuttassák a lakosságnak, ezért fontos, hogy nem politizálnak. A KFOR egy magazint is kiad, amelynek célcsoportja az iskolások, a televízióban pedig reklámfilmek erősítik a béke fontosságát – tette hozzá.

A magyar csapat egyéves felkészülésének részleteibe is beavatta a teltházas hallgatóságot Kajári Ferenc, aki szerint a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a pristinai nagykövet és az olasz katonák is nélkülözhetetlen támogatást nyújtottak nekik. Ez nem egy egyszemélyes feladat, hiszen a parancsnok nem fogja tudni önmagában végrehajtani azt – fogalmazott, hangsúlyozva: megtiszteltetés Magyarországnak, hogy a KFOR egységek parancsnokát adhatta, mert ez megmutatta, mire képes a Magyar Honvédség.

Beszélt arról is, hogy a politikai és diplomáciai kapcsolatok ápolása, valamint a feladat sikeres ellátása érdekében a mintegy 400-450 katonán kívül a parancsnokot ötven fős stáb is segítette. „Azt a visszajelzést kaptuk, hogy ezt a feladatot sikeresen végrehajtottuk, nem volt olyan konfliktus, amit ne tudtunk volna megoldani, és nem történt olyan incidens, ami fizikai sérüléssel járt volna” – zárta előadását a vezérőrnagy, rámutatva: megvan a magyar katonák megfelelő szakmai felkészültsége, illetve technikai tudása egy ilyen küldetéshez.