A trafalgari tengeri ütközet napja

Szöveg: Pálóczi Antal | 2011. október 22. 11:11

Kétszázhat esztendővel ezelőtt, 1805. október 21-én győzte le a brit hadiflotta Horatio Nelson parancsnoksága alatt Napóleon francia hajóhadát. A döntő csatára a spanyol partok közelében, az andalúziai Trafalgar-foknál került sor.

Lord Horatio Nelson több tengeri ütközetet is vívott Napóleon hajóhadával szemben. Első komoly stratégiai győzelmét 1791-ben, Afrika partjainál, az úgynevezett nílusi csatában érte el az akkor 33 éves angol ellentengernagy. A vereség meghiúsította az ekkor még csak 22 éves Napóleonnak a közel-keleti brit gyarmatok elfoglalásáról szőtt terveit, s expedíciós hadereje emiatt rekedt Egyiptomban.

A látványos győzelemért Nelsont „nílusi bárói" rangra emelték. Az ezt követő években Anglia és Franciaország vetélkedése a tengeri hatalomért felerősödött. Amikor hét évvel később Championnet francia tábornok csapatai elfoglalták a Nápolyi Királyságot, Nelson flottája fedezte a királyi pár menekülését Szicíliára.

Nápoly visszafoglalásában, majd felszabadításában is részt vett. Érdemeiért 1801-ben nevezték ki altengernaggyá, majd a Balti-tengeri brit flotta parancsnoka lett.

1805 nyarán Nelson az Admiralitástól azt a megbízást kapta, hogy szálljon szembe az egyesült francia és spanyol flottával, amely Cádiz kikötőjében gyülekezett, Villeneuve tengernagy parancsnoksága alatt. Az egy évvel korábban császárrá koronázott Napóleon ismét a Brit-szigetek elfoglalására készült, de úgy ítélte meg, hogy hadiflottája nem tudná biztosítani a csapatok átszállítását a La Manche-on, ezért erőit más hadszínterekre irányította. Október 19-én a francia és spanyol flotta kifutott Cádizből.

Két nappal később, október 21-én Nelson 27 hajójával az andalúziai Trafalgar-fok közelében megtámadta a 33 hajóból álló ellenséges flottát. A csata kezdetén ezt a zászlójelzést húzatta fel zászlóshajója, a HMS Victory jelzőárbocára: „Anglia elvárja, hogy mindenki megtegye kötelességét!" („England expects that every man will do his duty".)

Nelson két oszlopra osztotta hajóhadát a támadáshoz. Ez némi kockázattal járt, hiszen a takarásban levő hajók nehezebben kapták meg az általában középre pozicionált zászlóshajó parancsait, ugyanakkor ez volt a legalkalmasabb felállás egy gyors támadáshoz. Az időjárás gyenge és változó irányú szelet hozott, ami meghatározta a flották harci lehetőségeit. Villeneuve visszafordulási parancsa ilyen gyenge szélben szinte teljesíthetetlen volt. A szövetséges hajóhad így szétesve, formátlanul, 8 kilométer hosszan szétszóródva kapta az angol támadást. Nelson súlyos számbeli és felszereltségbeli hátrányban volt, és túl kellett élnie az első sortüzeket, mire az angol flotta is tüzelni tudott. A hajók igen lassan mozogtak a gyenge szélben, így nem lehetett hibázni az irányításban.

Az angol roham sikeres volt, Wellington zászlóshajója, a HMS Victory hamarosan harcképtelené tette a francia zászlóshajót, a Bucentaure-t, majd a Redoutable ellen fordult. A harcban a két hajó olyan közel került egymáshoz, hogy az árbockosarakban ülő francia mesterlövészek közvetlenül lőhették az angol zászlóshajó fedélzetét. Nelsont mintegy 15 méter távolságból eltalálták, a golyó átment a tüdején és a gerincében állt meg. A tengernagy később belehalt sérülésébe, de még élt, amikor hajói győzelmesen befejezték az ütközetet, mert a francia flotta maradéka hamarosan megadta magát, így a csata mindössze néhány óráig tartott. A lövedéket, amely megölte, ma a windsori királyi kastélyban őrzik.

A trafalgari csata (melyben a franciák 22 hajót veszítettek, az angolok egyet sem) katasztrófát jelentett a Francia Császárságnak. Napóleonnak végleg le kellett mondania Anglia elfoglalásáról. A vereségért Villeneuve tengernagyot hibáztatta, aki a meghurcoltatástól tartva öngyilkosságot követett el.
Érdekesség, hogy mind Napóleonnak, mind Nelsonnak ma is élnek leszármazottai. S 2005-ben, a trafalgari ütközet 200. évfordulóján a 74 éves Anna Tribe, Nelson dédunokája és a 67 éves Bernard de Salis, Napóleon dédunokája látványosan „kibékültek" a kamerák előtt. A képen az idős leszármazottak a greenwichi Tengerészeti Múzeumban pózolnak Nelson és Napóleon kalapjainak korhű másolataival.