A vallás és a hit nem ugyanazt jelenti

Az MH vitéz Vattay Antal 2. Területvédelmi Ezred, a Honvéd Oktatási és Kulturális Központ, valamint a Magyar Huszár Alapítvány programján Sajtos alezredes elmondta, hogy lelkészként maga is több misszióban vett részt, ezek közül az iraki abból a szempontból volt különös, hogy közelebbről megismerhette a keleti keresztényeket. Elhangzott, hogy a keleti keresztények nem feltétlenül tesznek különbséget a különböző felekezetek között, mivel a régóta tartó üldöztetésük során megtanulták egymásban a hasonlóságot és nem a különbségeket megkeresni. Olyannyira igaz ez az összetartás, hogy a tábori lelkészt egy templomlátogatás alkalmával beengedték az oltár előtti részre is, holott oda – hivatalosan – csak annak az egyháznak a felszentelt papjai léphetnek be. „Jeleztem, hogy én protestáns vagyok. Erre azt válaszolták, hogy keleten ez nem számít, hiszen maguk is igen sokfélék. Asszírok, szírek, káldok, örmények alkotják az ottani keleti egyházakat és több különböző, ősi rítus jellemzi őket. A közös hitvallás fontos, mert Jézus Krisztus az Isten Fia, a Megváltó” – mesélte Sajtos alezredes a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár épületében rendezett eseményen.

A beszélgetésen elhangzott, a 21. század emberének nagyon sok kérdést fel kell magának tennie, többek között azt is, hogy mit jelent számára a hit. Ez a hívők számára talán egyértelmű kérdés, de a világunkban mindent megkérdőjelezünk, a világ önellentmondásos lett, a korábbi igazságokat, metanarratívákat a ma embere kritikusan szemléli. A családon belüli feladatokkal kapcsolatban a tábori lelkész kiemelte, hogy itt is gyökeres változások történtek, a nemi szerepekben, a párkapcsolatokban, így a katonacsaládoknál is. Például az ő szüleinél elképzelhetetlen lett volna, hogy a szintén hivatásos katonatiszt édesapja maradjon otthon a gyerekekkel betegszabadságon, de ma már teljesen elfogadott, sőt magától értetődő, hogy a szülők egyenlően osztják meg egymás között az ilyen jellegű feladatokat. Sajtos Szilárd – pár- és családterapeutaként – hangsúlyozta, minden ilyen jellegű változásnál türelemmel kell lennie a család tagjainak, hiszen ezeket nem tudták felmenőiktől megtanulni, az ilyen változásokat a családi rendszer szokásává és új szabályszerűségévé kell tenni.

A transzgenerációs mintákkal kapcsolatban elhangzott, az elődök stratégiáit felül kell vizsgálnia mindenkinek, hiszen csak akkor van értelme folytatni, ha értelmet látunk benne. „Vallás és hit nem ugyanazt jelenti, két különböző fogalom. Az, hogy engem úgy neveltek a szüleim, hogy egész életemben templomba járok, az még nem jelenti azt, hogy van hitem” – fogalmaz Sajtos alezredes. Az Istenbe vetett hit az ember egzisztenciális kérdéseire ad választ, értelmet ad az élet eseményeinek, akár a tragédiáknak is. A hívő ember megérti, hogy a halál csak a földi lét végét és nem a teljes elmúlást jelenti. „De a hitemet meg kell élnem egy olyan közösségben, ahol megértenek, értik a nyelvemet és azokat a rítusokat, amiket végzek. Nos, ez a vallás” – mutatott rá a különbségre a tábori lelkész.