A védelmi igazgatás napját ünnepelték

Az ünnepségen megjelenteket dr. Keszely László ezredes, a HM Védelmi Igazgatási Főosztály, Speciális Objektumok és Létfontosságú Infrastruktúra Osztály osztályvezetője, főosztályvezető-helyettes köszöntötte, majd Szabó István honvédelmi államtitkár beszédében emlékeztetett: az ünnepnek különleges aktualitást ad, hogy szinte napra pontosan 30 esztendővel ezelőtt, 1990. szeptember 1-jén alakult meg a HM Védelmi Igazgatási Főosztály jogelőd szervezete, a HM Védelmi Koordinációs Iroda, amelynek működésével új szakasz kezdődött a védelmi igazgatás modernkori történetében.

Szabó István ismertette a rendszerváltozást követő időszak új kihívásait, katonai, politikai és gazdasági változásait és mindazokat az intézkedéseket, amelyek az ország új alkotmányos védelmének megteremtéséhez nélkülözhetetlenek voltak. „Egyre hangsúlyosabbá vált a védelmi felkészítés, mint feladatrendszer, amelynek új szellemben történő kialakítása és megerősítése területi szinten is sürgetővé vált” – hangsúlyozta a honvédelmi államtitkár, majd mérföldkőnek nevezte a HM Védelmi Hivatal megalakulását, hiszen hazánk akkoriban már részese volt a NATO békepartnerségi programjának, a Védelmi Hivatal pedig tevékeny szerepet vállalt a békepartnerségi, később a NATO jogállási megállapodások, valamint a hazánk területén állomásozó amerikai fegyveres erők jogállását szabályozó megállapodás kidolgozásában.

Szabó István kiemelte: jelentős mérföldkőnek tekinthető az Alaptörvény, valamint a honvédelmi törvény megalkotása és 2012. január 1-jén történt hatályba lépése, amelynek köszönhetően jól elkülöníthetővé váltak a honvédelmi és rendvédelmi feladat és hatáskörök, valamint új alapokra helyeződött a területi szintű védelmi igazgatási és feladatrendszer.

„Új értelmet nyert a honvédelmi törvényben rögzített alapelv, miszerint a honvédelem nemzeti ügy. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ország biztonságának garantálása, az állampolgárok életének és testi épségének védelme, a nemzetgazdaság különleges jogrendi működése nem múlhat pártpreferenciákon, választási ígéreteken, egyéni ambíciókon. E területen az összefogás, a katonai, rendvédelmi és civil képességek összehangolása és koordinált felkészítése alapvető fontosságú” – szögezte le a honvédelmi államtitkár, hozzátéve: a honvédelemben közreműködő szervek körének meghatározásával, a vonatkozó jogszabályok rögzítésével megerősödött a védelmi igazgatás rendszere. Egyre több nem katonai szereplő vett részt a válságkezelési gyakorlatokon, felkészítési rendezvényeken és természetessé vált a honvédelmi szakértők meghívása a civil szervek továbbképzéseire.

A Védelmi Igazgatási Főosztály 2016-os megalakulásával, majd a 2019-es szervezeti átalakulással kapcsolatban Szabó István elmondta: a szervezeti változások ellenére a főosztály továbbra is a védelmi igazgatás alapvető és megkerülhetetlen szereplője, a honvédelmi tárca és a honvédelemben közreműködő más szervek közti kapcsolat meghatározó tényezője. „A védelmi igazgatás rendszere jól működik, a szakértők jól végzik a feladataikat és a jogalkalmazása során szerzett tapasztalatokat, a jobbító szándékú javaslatokat sikerült felhasználni a védelmi igazgatás szabályozásának további pontosításához. Folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy - megtartva a jól működő rendszereket és eljárásokat - a jogértelmezés a lehetőségekhez képest minél egységesebb, a végrehajtás pedig minél zökkenőmenteseb legyen” – fogalmazott a honvédelmi államtitkár, aki felhívta a figyelmet napjaink biztonsági kihívásaira is, amelyre csak a polgári, rendvédelmi és katonai képességek összehangolt alkalmazása révén adható hatékony válasz.

Az állománygyűlés elismerések átadásával ért véget.

GALÉRIA