Katarban rendezik meg novemberben a 44. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokságot. A Magyar Honvédség válogatottja november 15-én, hétfőn indul a versenyre.
A sportág legelitebb eseményére, a 44. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokságra készül a magyar válogatott. A tornát a katari Dohában rendezik meg november 18-30. között, a csapat azonban már hétfőn kiutazik a helyszínre, hogy szokja a klímát, és maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló edzőugrásokat. A válogatott keret tagjai a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesületből kerülnek ki, egyben ők alkotják a magyar nemzeti válogatottat is. A katonák az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison és az MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison szolgálnak, fő feladatuk az ejtőernyős katonák és pilóták kiképzése, valamint szakmai továbbképzése.
Bali Tamás ezredestől, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokhelyettesétől megtudtuk: a Magyar Honvédség (illetve korábban a Magyar Néphadsereg) válogatottjának keretét 1973 óta állítják össze, de a katonai ejtőernyős sport története sokkal régebbre, 1948-ra nyúlik vissza, amikor, a második világháborút követően megalakult az a Katonai Sport Világtanács, amely többek között ezt a sportágat is felkarolta. A sikerességét jól jelzi, hogy azóta – kisebb, általában vis maior miatti kihagyásokkal – folyamatos megrendezik a világversenyeket.
A magyar katonai ejtőernyőzés, mint sport, gyakorlatilag Hüse Károlyig vezethető vissza, aki egészen elképesztő teljesítményekkel rukkolt elő a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, célbaugrásban országos és világcsúccsal. Ő volt az első hazai katonai ejtőernyős, aki a komoly szintű nemzetközi versenyeken vett részt, méghozzá kiváló eredményekkel. Az ezredes elmondta, hogy Hüse teljesítménye volt az, amelyre minden további eredményt fel lehetett fűzni, hogy aztán évtizedekkel később, 2016-ban, Kubinkában csapatszinten világbajnokságot nyerjen a magyar válogatott.
„A katonai ejtőernyőzésben a generációk egymásra épülve, egymást tanítva váltják egymást. Jó példa erre, hogy a mostani válogatott felkészítését az a Dér László támogatja, mint edző, aki egy generációval a mostani csapat előtt a katonai ejtőernyős világbajnokságokon még sportolóként indult. De említhetjük Hirschler Gábort, aki ugyanúgy ott van a csapatban, mint a fia, Bence. Ő ugyan még nem rendelkezik akkora tapasztalattal, mint az édesapja, de hogy készen áll a feladatra, azt jól jelzi, hogy egy hónapja megnyerte a hazai bajnokságot” – mondta Bali ezredes.
A katonai ejtőernyős válogatottba nem könnyű bekerülni. A tehetség csak az alap, a siker eléréséhez vezető út azonban sokkal komplexebb, mint azt a laikus gondolná. „Az ugrások előtt és közben is figyeljük a katonákat. Nem csak a technikájukat, hanem a higgadtságukat, koncentrációkészségüket is. Ez a sportág ugyanis nem csak fizikailag, hanem mentálisan is nagy kihívás. Az adrenalin eleve ott dolgozik az emberben, a versenyen azonban kiemelkedően fontos a nyugalom és a koncentráció, hiszen a cél, ahová a lábnak földet éréskor érkeznie kell, mindössze két centiméter. Feszülten nagyon könnyű hibázni. Ez az idegjáték nagyon megterheli az ugrókat, így erre kiemelten kell figyelnünk. Akiről aztán úgy gondoljuk, hogy helye van a legjobbak között, azok még mindig csak az út elején járnak. Nagyon kemény munka vár rájuk. Egy átlag ejtőernyős egy évben nagyjából hatvan ugrást teljesít, a válogatottnál ez a szám 200 és 400 között van. Gyakorlatilag folyamatos az edzés, a csapat vezetője pedig az edzőtáborok és a világkupa-sorozat eredményei alapján választja ki, hogy kik kerülnek a VB-keretbe” – mondta az ezredes.
A válogatott éremtáblázata egészen impozáns. Mind egyéni, mind csapat-célbaugrásban rendszeresen szerepelnek a dobogón, legyen szó klasszikus ejtőernyős világbajnokságról, katonai világbajnokságról, katonai világjátékokról vagy a világkupáról. Hogy melyik eredményre lehet a legbüszkébb a válogatott és a Magyar Honvédség, Bali ezredes úgy fogalmazott: katonai és sportolói szempontból egyértelműen a kubinkai 2016-os világbajnoki címre, érzelmileg azonban legalább annyira fontos és felemelő volt, hogy rá két évre, amikor Magyarország rendezte a 42. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságot, a családtagok és az előző katonai ejtőernyős generációk tagja előtt lett harmadik a válogatott. „Ezek olyan mérföldkövek, olyan meghatározó élmények, amelyekre mindig büszkék lehetünk” – mondta a szolnoki bázis parancsnokhelyettese.
Bánszki Tamás százados, a válogatott vezetője elmondta: a mostani világbajnokságra márciusban kezdték meg a felkészülést. A legfontosabb edzési lehetőség a világkupa-sorozat, amelyre minden évben beneveznek. Az idén hat állomásosra tervezet tornát végül csak öt helyszínen (Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Ausztria és Svájc) rendezték meg, mivel a járványhelyzet miatt Németország elállt a szervezéstől. „A júniustól szeptemberig tartó sorozat remek lehetőség a gyakorlásra, egyben arra is, hogy felmérjük saját, valamint ellenfeleink felkészültségi szintjét a világbajnokság előtt” - mondta a százados, kiemelve, hogy az edzési terv szerint legalább száz ugrást hajtanak végre ez alatt az idő alatt, kiegészítve további száz-százötven ugrással a versenyen kívüli felkészülési napokon. „Ezt a célt most is teljesíteni tudtuk, az utolsó edzési napok november első hétvégéjén voltak” - fogalmazott.
A 34 ország katonáiból álló mezőny Katarban - ahol a válogatott a célbaugrás versenyszámban indul - kifejezetten erős lesz. Bánszki százados az első öt hely valamelyikével elégedett lenne, de - ahogyan fogalmazott - a verseny az utolsó ugrásig tart. „Öt ember tízszer fog ugrani, ez ötven ugrás összesen. Hiába állunk a második helyen akár még az utolsó előtti ugrásnál is, ha az utolsónál tévedünk egy centit. Az mindent megváltoztathat. Ez nem csak technikai sport, itt óriási szerepe van a koncentrációnak és a gyors gondolkodásnak is” - árulta el.
A válogatottnak a világbajnokság után nem sokkal már kezdődik is az újabb felkészülési időszak. A következő VB-t meglepően hamar, már jövő júliusban megrendezik Ausztriában (ahol a tavalyi torna a járványhelyzet miatt elmaradt), így a két legrangosabb esemény között szinte csak fél év telik el. „Nehezebb lesz a helyzet, mivel a világkupa-sorozat fordulóit egy kivétellel az osztrák világbajnokság után rendezik meg, így az - felkészülési lehetőségként - nem áll majd rendelkezésünkre. Ennek ellenére mindent megteszünk, hogy a lehető legfelkészültebben vágjunk bele abba a versenybe is. Az évet valószínűleg spanyol edzőtáborozással nyitjuk majd. Minden felkészülési lehetőséget kihasználunk, hogy méltó módon képviseljük a versenyeken hazánkat és a Magyar Honvédséget” - mondta Bánszki százados.
Infografika: László Zoltán
