Adósai vagyunk hőseinknek

Május utolsó vasárnapján azokra a hősökre emlékezünk, akik életüket áldozták hazánkért, Magyarországért. Az ünnep eredete egészen egy 1917-es törvényre vezethető vissza, amely minden községet arra kötelezett, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. Az Országgyűlés a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére 2001-ben nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé.

A Hősök terén álló Magyar Hősök Emlékkövénél tartott koszorúzást – amelyen mások mellett dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Irodájának vezetője, főhadsegéd is jelen volt – megelőzően Vargha Tamás úgy fogalmazott: adósok vagyunk hőseink irányába. „Adósok vagyunk hazánk minden fiának, akik valaha életüket áldozták a hazáért. Adósok vagyunk, mert őriztek, fenntartottak egy eszményt évszázadokon át, egy eszményt, amely ezeréves távlatban segítette Magyarországot, hogy itt maradhasson Európa térképén.” Hozzátette, hogy hazánk azon kevés országok közé tartozik, amely a háború helyett a béke pártján áll, egyúttal leszögezte, hogy Magyarország kormánya minden nyomás ellenére határozottan kiáll békepárti álláspontja mellett. De a béke megtartása csak akkor lehetséges, ha Magyarország rendelkezik elrettentésre képes katonai erővel is.

„Ezért folytatjuk a Magyar Honvédség fejlesztését, ezért építünk XXI. századi high-tech haderőt, ezért láttunk hozzá a szervezeti korszerűsítéshez, a toborzás kiszélesítéséhez és a kiképzés felgyorsításához” – jelentette ki a parlamenti államtitkár. Rámutatott arra is, hogy azonban a legjobb fegyverek sem hozhatják meg a kívánt sikert, ha azokat nem elkötelezett, a hazájáért, nemzetéért tettre kész katonák fogják. „Ha hiányzik a szív, a meggyőződés, hogy saját földünket életünk árán is meg kell védeni, akkor nem lehetséges, de legalábbis rendkívül nehézzé válik a haza védelme” – mondta, hozzáfűzve: emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy azért lehetünk itt, mert voltak, s vannak hőseink. „A békét és a szabadságot is nekik köszönhetjük, és mindkettő megőrzése kötelességünk” – húzta alá Vargha Tamás.

A katonai tiszteletadással egybekötött megemlékezés a Fiumei úti sírkertben folytatódott, ahol a résztvevők nemzetünk hőseinek – 52-es számú – parcellájánál is lerótták kegyeletüket.

Itt a honvédelmi tárca miniszterhelyettese beszédében úgy fogalmazott: mindig készen kell állnunk a haza védelmére, különösen most, amikor közelünkben háború dúl. A Magyar Honvédség megújítását célzó feladatok kapcsán elismerte, hogy az elvégzendő munka hatalmas léptékű, de a ma katonái erőt és példát meríthetnek eleink tetteiből. „Hőseinkre pedig emlékeznünk kell minden korban, az irányukban meglévő adósságunkat pedig az emlékük éberen tartásával és a megfelelő tisztelet lerovásával törleszthetjük. Embert próbáló feladatunkhoz a hazáért elesettek emléke és példája adjon erőt mindnyájunknak.”