Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Afrika nem a Mad Max

Műsorajánló: Van köze a valósághoz a kultikus Mad Max-univerzumnak? – erre is választ keres a Fokozott képhatás, a honvedelem.hu új podcastje

Szöveg: honvedelem.hu | Fotó: Schöff Gergely |  2024. június 27. 18:00

Láthatunk-e párhuzamot a jelenlegi biztonságpolitikai kihívások, a migráció vagy a klímaválság és George Miller ausztrál filmrendező Mad Max-filmjei között? Miből táplálkozik Dementus, az egyik fiktív hadúr nimbusza? Mi vár az afrikai Száhel-övezetre tizenöt év múlva? Az utópisztikus mozgóképszéria ötödik, Furiosa: Történet a Mad Maxből című része kapcsán Marsai Viktor afrikanistával, a Migrációkutató Intézet igazgatójával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével beszélgetünk.

George Miller ausztrál filmrendező Mad Max című sci-fijét 1979-ben mutatták be Ausztráliában, a rákövetkező évben pedig az Egyesült Államokat is meghódítva sztárt csinált a huszonéves főszereplőből, Mel Gibsonból. Az ausztrál-amerikai színész még kétszer öltötte magára a törvényen kívüli zsaru, Max gúnyáját: a Mad Max 2. – Az országúti harcos (1981) és a Mad Max 3. – Az Igazság csarnokán innen és túl (1985) című folytatásokban. Harminc évvel később a brit Tom Hardy és a dél-afrikai Charlize Theron főszereplésével száguldott tovább a széria: a Mad Max – A harag útja kimagasló mozisiker lett 2015-ben, hat Oscar-díjat kapott 2016-ban. Idén májusban mutatták be Anya Taylor-Joy brit-argentin színésznő címszereplésével a Furiosa: Történet a Mad Maxből című új részt, amely az előzményben megismert Furiosa imperátorra, a női főhősre fókuszál.

Az új produkció kapcsán Marsai Viktor afrikanista úgy látja: a Mad Max világa nem egyenlő a jelenkori Afrikában látottakkal. A szakember a honvedelem.hu filmekkel foglalkozó podcastja, a Fokozott Képhatás negyedik epizódjában arról beszélt, hogy Afrika ötvennégy országból áll, ezek között pedig vannak rendkívül jól működő demokráciák megfelelően szervezett társadalmakkal (Kenya, Ghána), de hagyományos katonai diktatúrák (Eritrea) is maradtak. Mint említette, fontos azt is megérteni, hogy a Száhel-övezet mennyi potenciális konfliktust és migrációs veszélyt rejt: jelenleg 80 millióan lakják az alapvetően volt francia gyarmatokból álló, elsivatagosodásra ítélt területet, de a lakosság száma elérheti a 200 milliót a 2050-es évekre.

20240621_Fokozott_kephatas_podcast_Marsai_Viktor_SG_002

Milyen migrációs hullámokra számíthatunk az afrikai bevándorlás mellett a jövőben? Tartogatnak-e veszélyeket a Haiti szigetét vagy Ecuador latin-amerikai országát jellemző megromlott biztonságpolitikai kihívások számunkra? Lesznek-e állami struktúrák egy esetleges nukleáris vagy természeti apokalipszis után? Mennyire hiteles George Miller víziója a világégés utáni „társadalmakról”? Lehetne-e tényleges hatalma és tekintélye az új Mad Max egyik hadurának, a Chris Hemsworth ausztrál színész által megformált Dementusnak az erősek és alfahímek világában? Hogyan lehet jól irányítani nagy csoportokat, struktúrákat? Az ötvenperces adásban – egyéb témák mellett – szó esik ezekről is.

A június 28-án, péntek estétől elérhető beszélgetést az adást szerkesztő Navarrai Mészáros Márton és a társműsorvezető Burillák Marcell, a honvedelem.hu újságíró-szerkesztői vezetik.

Kapcsolódó cikkek