Akaratukon kívül lettek hősök
Szöveg: Demeter Ferenc | 2009. június 1. 11:26A Hősök Napja alkalmából megemlékezést tartottak Balatonfűzfön. A rendezvényt a helyi Jézus Szíve templom udvarán lévő romtemplom előtt, a helyi önkormányzat, a Veszprém Megyei MATASZ és a Veszprém városban lévő honvédségi szervezetek vezetőinek jelenlétében rendezték meg.
A megemlékezés első részében Szécsi Ferenc kisegítő katolikus tábori lelkész istentiszteleten emlékezett meg a háborúban meghalt magyar áldozatokról. Beszédében kiemelte, hogy 1917 óta törvény írja elő, hogy május utolsó vasárnapján meg kell emlékezni azokról a hősökről, akik a hazáért estek el. Ezen a misén imádkozni szeretnének mindazokért, akik az életüket áldozták fel a háborúkban , vagy éppen megözvegyültek, esetleg itthon igyekeztek mindent megtenni a hazáért és nevelték az árván maradt gyerekeket, művelték a parlagon hagyott földeket.
Papp József Balatonfűzfő önkormányzata nevében köszöntötte az ünnepségen résztvevőket és elmondta, hogy Magyarország történelmében nagyon sok olyan esemény volt, melynek során a magyaroknak hősként kellett viselkedniük. Az ezer év alatt több hadsereg hódító szándékkal jött ide, ezekkel szemben védték meg ezek a katonák a hazát, a földet és a családjukat. Magyarországon az elmúlt évszázad két világháborúja is átsöpört és ma szinte nincs olyan család, akiket a két világégés nem érintett volna valamilyen formában. Azokra emlékezünk ezen a napon, akik a legszentebbet, az életüket áldozták a hazáért. Mi ma egy békésebb időszakban élhetünk a hazánkban, és jó lenne, ha ezt a békességet át lehetne adni az unokáinknak és azok gyerekeinek is.
Az ünnepi beszédet Kovács Sándor ezredes, a MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka tartotta. Beszédében kiemelte, hogy büszkeséggel és fájdalommal gondolunk ezen a napon azokra a katonákra, valamint névtelen honfitársainkra, akik a nemzet függetlenségéért vívott küzdelemben vesztették el az életüket. 1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy indítványozta, hogy minden község állítson emléket a háborúban elesett hőseiknek. Kezdeményezése 1917-ben kapott hangsúlyt azzal, hogy törvényerőre emelkedett és a rendelkezésben mondták ki: „Nemzetünk hősi halottainak kegyelemteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni". Ekkor tették kötelezővé a hősi emlékművek állítását. Ezekben az időkben emlékművek sokaságát állították fel az ország különböző településein. Egy újabb törvény 1924-ben a nemzeti ünnepek közé sorolta a magyar hősökről való megemlékezést és május utolsó vasárnapját a Hősök Emléknapjává nyilvánította.
A rendezvény utolsó részében a megjelent szervezetek képviselői megkoszorúzták a templom falán lévő emléktáblákat és az ünnepség a Takarodó hangjaival ért véget.
