Higgadtsága és erős karja a titka

Kis Gabriellától a kezdetekről és a lövészet iránti vonzódásáról érdeklődött a honvedelem.hu.

A lőtéren már több alkalommal találkoztunk és azt láttam, hogy nagyon szép eredményeket ért el a Magyar Honvédség versenyein. Mióta vesz részt Magyar Honvédség bajnokságain?

Még Békéscsabán szolgáltam, amikor a bevonulásomat követő évben már bekerültem az alegység csapatába és elkezdtem járni ezred sport versenyekre, később az eredményeim alapján ezred válogatottban, majd később a légierő csapatába is meghívtak. Az 199o-es évek végén már a légierő női csapatával készültem az MH bajnokságra, ami egy meghatározó élmény volt számomra, mert egy nagyon jó társaságba kerültem. A csapattársak figyeltek egymásra és a felkészülés során a fiatalabb versenyzőket a tanácsaikkal segítették. Itt találkoztam Varga László alezredessel, aki rengeteget segített a pisztoly lövészet fortélyainak az elsajátításában. Nagyon sokat gyakoroltatott és próbálta belém sulykolni az alapvető lövészeti fogásokat. Az első kiemelkedő eredményem 2003-ban született meg, mert ebben az évben szereztem meg a pisztolylövészetben az első hadseregbajnoki címemet. Később, amikor már a többi versenyszámban, háromtusában, járőrben is kellett női csapatokat indítani, akkor azokba is bekapcsolódtam.

Konkrétan milyen eredményeket ért el eddig?

A lövészetben vannak a legfényesebb érmeim. Eddig öt egyéni első, két egyéni második helyezést értem el, valamint csapatban hat arany és egy ezüst és két bronzérmem van. Párbaj lövészet eddig érdekesen alakult, mert két-két alkalommal nyertünk arany, ezüst és bronzérmet. Idén nem sikerült ebben a versenyszámban helyezést elérnünk és ezt nagyon sajnáltam. A többi katonai sportban ezüst és bronzérmeket mondhatok a magaménak, ezeket a mezei futásban, háromtusában és a járőrbajnokságokon csapatban szereztem. Az elmúlt években Budapesten négyszer kaptam elismerést az egész évben nyújtott kiemelkedő sporteredményeimért. Egy kicsit tartottam az idei versenytől, mert az egyéb más problémáim miatt nem igazán tudtam koncentrálni a lövészetre. Ez meglátszott a tavasszal elért eredményeimen is. Sikerült azonban túltenni magamat ezeken és nagyon szép két sorozatot sikerült produkálnom.

Melyik lövészeti szám a kedvence?

Természetesen elsősorban a pisztoly és ezt követően a párbajlövészet. Az első azért, mert nagyon sok sikerélményt adott már ez a versenyszám, a párbajban pedig a mérkőzések során a csapaton belül nagyon egymásra vagyunk utalva és ezért minden kifutás nagyon izgalmas tud lenni. Azt, hogy a lövő mennyire ismeri fel, hogy a kialakult helyzetben mi az, amit tennie kell nem lehet begyakoroltatni, csak az események újbóli felelevenítésével lehet a „harci" tapasztalatokat bővíteni. Van, amikor egy versenyző a higgadtságával és lőtudásával sorba nyerheti meg a kifutásokat. A másik, ami szintén nagyon érdekes és változatos, a szituációs lövészet, ahol az elmúlt években többször indultam már. Ezeken a versenyeken a többiekkel ellentétben megpróbáltam pontosabban leküzdeni a célokat. Nem kapkodtam, igaz, ez időben hátrányt jelentett, de hatékonynak bizonyult. Összetettben meghozta az eredményt és életem első szituációs lövészetén is nyerni tudtam. Szívesen versenyeznék még a civil szférában is, de erre sajnos jelenleg Veszprémben nincs lehetőség.

A mostani versenyen egyszerűen bámulatra méltó volt az, amit a gyors számban produkált, nagyon szép szórásképet lőtt. Mindenki fél ettől a feladattól és ezt mutatják az elért eredmények is. Láthatóan ezt a számot nagyon uralja.

Amikor módomban állt lőni, többségben a gyors számot gyakoroltam, hogy a rendelkezésre álló 30 másodperc alatt minél pontosabban tudjam a feladatot teljesíteni. Lehet, hogy ebben az is segített, hogy az átlagosnál erősebb a karom, így jobban meg tudom fogni a lövéseket és gyorsan vissza tudom vinni a fegyvert a célpontra. Más különösebb titkom nincs.

Tudomásom szerint a 2008-as évben egy másik címet is átvehetett. Mi volt ez?

2008 májusában vehettem át Budapesten a Stefánia palotában az „Év Katonája" kitüntető elismerést. Ezzel úgy érzem, hogy a parancsnokaim azt a teljesítményt ismerték el, amit évek óta a sportban és a katonai szolgálatban nyújtottam. Ezt a miniszteri szintű elismerést először 2007-ben adták át és azok a katonák kapták meg, akik legalább 10 éves tényleges hivatásos, vagy szerződéses szolgálati viszonnyal rendelkeztek és a beosztásukban példamutatóan dolgoztak, valamint az adott évben a katonai élet valamelyik területén kiemelkedő teljesítményt produkáltak.

Gratulálunk az elért eredményekhez.