Aki kiszabadította Mussolinit

Mussolini a Duce, Hitler jó barátja volt. Az olaszországi Fasiszta Nagytanács az 1943. július 24-25-i ülésén a sorozatos hibás háborús döntéseiért felelősségre vonja és leszavazza a miniszterelnököt. Ezt a nagytanácsi döntést erősíti a szövetséges csapatok szicíliai partra szállásának híre is. A Nagytanács döntését letartóztatása követi, amit a király rendelt el. Az olaszok félve a német beavatkozástól, folyamatosan más helyekre szállították a letartóztatott Ducet, de a német hírszerzésnek szeptember elejére sikerült megtudnia a letartóztatott Mussolini tartózkodási helyét és ekkor hajtják végre a szeptember 12-i hadműveletet. Hitler Skorzenyt bízta meg a kiszabadítási akcióval.

Ki is volt Benito Mussolini?

Benito Mussolini olasz politikus, diktátor. Korán kezdett el politizálni. 17 éves korától tagja az Olasz Szocialista Pártnak. Az első világháborúban haditudósító, ezután fokozatosan nemzeti nacionalista irányultságú lesz és ez a gondolat a világháborút követő írásaiban meg is jelenik. 1919-től már az olasz fasiszta mozgalom vezetője lesz, innen kapja a Duce nevet. 1921-től parlamenti képviselővé választják.

1922-ben a fasiszták élén bevonul Rómába és október 29-én kinevezik miniszterelnöknek. A húszas évek végére Olaszország diktátora lesz és egy – a letűnt római birodalom nyomába lépő – új olasz birodalom megvalósítása lebeg a szeme előtt. 1935-ben Olaszország megtámadja Etiópiát, 1938-ban hozzájárulását adja Ausztria német megszállásához (Anschlusshoz), 1939-ben megtámadják Albániát és még ugyanebben az évben május 22-én katonai szövetséget köt Hitlerrel. 1940. június 10-én  Hitler kérésére hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának. A következő években kudarcba fulladnak a görögországi és az afrikai hadműveleteik, gyakorlatilag megsemmisül a keleti frontra vezényelt olasz haderő. Ezek a sorozatos kudarcok váltották ki a Nagytanács döntését.

Mussolini a Führer hosszas rábeszélésére vállalta a fasiszta párt újbóli megalakítását és egy új „Fasiszta Szociális Köztársaság" kikiáltását. Rómába már nem térhetett vissza, a Garda-tó partjáról, ezért egy SS-testőrgárda által őrzött főhadiszállásról irányította a „Salói Köztársaságot". A helyi fasiszták nyomására jóváhagyta az ellene fordult számos volt vezető kivégzését, valamint az olaszországi zsidók letartóztatását, vagyonuk elkobzását, deportálását. A sorozatos katonai és politikai kudarcok következtében elvesztette támogatóit és amikor megpróbál Svájcba menekülni a partizánok elfogják. Mussolinit az Észak-olaszországi Nemzeti Felszabadítási Bizottság utasítására szeretőjével együtt kivégezték.

Otto Skorzeny a Waffen-SS híres tisztje volt. Polgári tiszti családban nőtt fel Bécsben. Főiskolai éveiben több diákvívó-párbaj során szerzett sebhelyek miatt, később csak „sebhelyes arcúnak" nevezték el a szövetségesek. Hamar az osztrák nemzeti szocialisták között találja magát, majd a katonai pályát választja. A háború elején a Birodalmi Biztonsági Szolgálat VI., külföldi hírszolgálat részlegénél dolgozik. Később megbízzák egy olyan különleges egység felállításával, amely az ellenséges vonalak mögötti titkos akciókba is bevonható. Ezért Skorzenyt – aki továbbra is lelkesedett a titkos kommandós akciókért- felkérték a „Friedenthal" SS-különleges egység létrehozására és kiképzésére. Az egység hamarosan további részekkel lett kiegészítve, mint például egy Luftwaffe-egység, amelynek tagjaira az ejtőernyős bevetéseknél volt szükség.

Első ilyen bevetése volt ennek a különítménynek a – fentiekben leírt – 1943. szeptember 12-i  „Tölgyfa-hadművelet".

A következő 1944. május 25-én a Josip Broz Tito-hoz kapcsolódó „Lóugrás-hadművelet". Cél ennél Tito kiiktatása volt, ami balul sült el, mert a németek földet érését a partizánok észrevették és Titonak sikerült elmenekülnie.

Magyar vonatkozású a „Vasököl hadművelet", melynek keretében Skorzenyék 1944. október 16-án megrohamozták a Budai várat és fogságba ejtették ifjabb Horthy Miklóst, a kormányzó egyetlen élő fiát, amire a kormányzó letett a németektől való „kiugrásról" majd német őrizetbe került.

A háború végén a Griffmadár hadműveletet készítette elő. Ebben a célpont az amerikaiak egyik tábornoka, Dwibht Eisenhower megsemmisítése volt. A kommandó tagjai amerikai egyenruhába öltözve szivárogtak be az ellenséges vonalak mögé, hogy a tervüket végrehajtsák. Ám ez sem sikerült, mert idő előtt tudomást szereztek erről az amerikaiak és fokozott biztonsági intézkedéseket tettek a tábornok védelmében. Skorzeny a háborúban végzett tevékenységéért a szövetségesektől megkapta „Európa legveszélyesebb embere" nevet.

Skorzenyt 1945. januárjában áthelyezték az Odera melletti Schwedtbe, a keleti frontra. A szövetségeseknek adta fel magát május 15-én és mint háborús bűnöst bíróság elé állítják. Elsősorban a Greif hadműveletben játszott szerepe miatt vonták felelősségre, de sikerült tisztáznia magát. Skorzeny 1948. július 27-ig a darmstadti börtönben ül, amíg meg nem szökik és Spanyolországban és Argentínában bujkál, segít bajtársainak az Európából történő elmenekülésben. Ezalatt az idő alatt Francisco Franco tábornok, spanyol diktátor védelme alatt állt. 1953-tól az argentin miniszterelnök, Juan Peron, valamint az egyiptomi államfő, Nasszer tanácsadójaként dolgozott és a különböző üzletei révén milliomossá vált. Egyes hírek szerint Evita Peron szeretője is volt.

Skorzeny 1975. július 6-án Madridban halt meg, a bécsi temetésén a régi bajtársai náci karlendítéssel vettek tőle végső búcsút.