Akinek Bonót köszönhetjük

A II. világháború lezárulta után az addig szövetséges Szovjetunió és az Egyesült Államok között elmérgesedett a viszony, s 1947-ben megkezdődött az 1991-ig tartó hidegháború. Ez főként ideológiai hadviselést jelentett, s nem mellékesen iszonytató tempójú fegyverkezést, melynek célja a katona fölény, s ezzel a másik fél elrettentésének lehetősége volt. 1960-ban az addig a szokott, szinte csendes mederben folydogáló küzdelmet felkavarta, hogy a szovjet légierő május elsején lelőtt egy U2 típusú kémrepülőgépet, illetve pilótáját Francis Gary Powers fogságba ejtette. Az ügy pikantériája, hogy egyrészt egybe esett nagy májusi szovjet hadiszemlével, illetve alig két héttel előzte meg Dwight Eisenhower, valamint Nyikita Hruscsov párizsi csúcstalálkozóját.

A gép egy pakisztáni támaszpontról, Peshawarból szállt

A szovjet légierő azonban bemérte a gépet. Az elfogóvadászok azonban nem jártak sikerrel, ezért 14 SA-2 légvédelmi rakétát lőttek ki a gépre. A korabeli források szerint az első rakéta ugyan jócskán a gép mögött robbant, azonban így is megsértette a farokrészt, és jóformán irányíthatatlanná vált a gép. A pilótafülke viszont nem károsodott, s a lefelé tartó gépből Powers katapultált. Az U2 Szverdlovszk közelében zuhant le, pilótáját fogságba ejtették. Hruscsov nem meglepő módon őrjöngött, de annyi lélekjelenléte volt a hadvezetésnek, hogy nem árulta el az első nyilatkozataiban, hogy a pilótát élve fogták el. Sőt. A Powers által készített felvételek zömét is sikerült előhívniuk. Az amerikaiak be is sétáltak a csapdába.

A gép elvesztése után négy nappal a NASA azt jelentette be, hogy eltűnt egy repülőgép valahol Törökországtól északra. Azt állították, hogy a pilóta elvesztette az eszméletét, a robotpilóta pedig be volt kapcsolva. Sőt. A legenda gyártásában odáig mentek, hogy azt állították: Powers utolsó rádióadásaiban oxigén ellátási zavarokról számolt be. Sőt minezek igazolására egy másik U2 gépet a NASA színeire festettek át. Minderre azért volt szükség, mert hivatalosan a kémrepülőgépek a CIA kötelékébe tartoztak, ezzel is csökkentve a közvetlen háborús veszélyt. Hruscsov válaszul közölte, hogy egy kémrepülőgépet lőttek le a szovjet légtérben.

Mivel az amerikaiak továbbra is azt hitték, Powers halo

Az incidens miatt jelentősen elmérgesedett a viszony a két állam között. Párizsban ugyan május 16-án lett volna egy kelet-nyugat csúcstalálkozó, ám ez elmaradt. Nagyrészt azért, mert Hruscsov elhagyta a találkozó helyszínét, mivel Eisenhower nem volt hajlandó bocsánatot kérni a történtekért. Azonban nem csak ez volt a közvetlen következménye az esetnek. Az amerikaiak éppen emiatt felgyorsították a Corona típusú kémműholdak fejlesztését. Powersnek egy szenátusi vizsgálóbizottság előtt kellett számot adnia a történtekről. Sokan azért támadták, mert nem használta az ilyen esetekre nála lévő, üreges dollárba rejtett mérgezett tüskét, de azért is kritizálták, hogy nem aktiválta a gép önmegsemmisítő rendszerét. Powers 1977. augusztus 11-én halt meg egy helikopter-balesetben.

1976-ban egy tévédráma készült az ügyről Francis Gary Powers: The True Story of the U-2 Spy Incident címen. A filmet Golden Globe díjra jelölték. A legnagyobb internetes filmadatbázisban a nézők hét pontra értékelték a tízből az alkotást. Egy kommentelő úgy fogalmaz: bár kis költségvetésből készült az alkotás de kiváló a történet, ami két szálon futott. Egyrészt magát a küldetést, a hidegháborút mutatta be, másrészt pedig a hadifogságot ábrázolta. Amikor Bono Vox 1979-ben megalapította zenekarát éppen a lelőtt kémrepülőgépről nevezte el U2-nak.