Alapozó munka
A Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2023. május 11. 11:47A pesti forradalom és az 1847–48. évi utolsó rendi országgyűlésen hozott áprilisi törvények, vagyis a magyar polgári átalakulás vívmányainak védelméhez mindenképp katonai erőre volt szükség. Ugyanakkor hazánk nem rendelkezett reguláris hadsereggel ez idő tájt – csak a Habsburg Birodalom. Ezen kívánt változtatni számos nemzeti érzelmű politikus és katona, élükön Batthyány Lajos miniszterelnökkel.
Az 1848. április 11-én elfogadott törvények értelmében perszonálunió jött létre Ausztria és Magyarország között. A belügyeket a Batthyány Lajos miniszterelnök vezette első felelős kormány intézte, de a hadsereg közös maradt, annak alkalmazásába hazánk csak a külföldön történő bevetés tekintetében szólhatott bele.
További gondot jelentett, hogy a magyar nemzetiségű vagy magyarországi toborzású alakulatok nagyobb része az ország határain kívül teljesített szolgálatot. A kormány ezeket igyekezett hazahozni, de a folyamat elég vontatottan haladt, a császári-királyi katonai hatóságok pedig inkább a megszokott módon, az Udvari Haditanácstól várták és fogadták el az utasításokat, nem pedig Batthyány kabinetjétől. A miniszterelnök 1848. május 7-én ugyan kieszközölt egy királyi kéziratot, melynek értelmében az országban állomásozó császári-királyi alakulatokat a magyar hadügyminiszter fennhatósága alá rendelik, de ennek gyakorlati megvalósulása kétségesnek tűnt.
További részletek a Magyar Honvéd magazin május 12-én, pénteken megjelenő számában!
