Áldozatként fogta fel a rakétatelepítést Castro

“Nem akartunk itt rakétákat vagy szovjet támaszpontot. Jobban érdekelt bennünket az országról kialakuló kép. Egy szovjet támaszpont rontotta a forradalom képét, a térségre gyakorolt hatását" – mondta hétfőn a 84 éves volt kubai elnök, aki 1962 októberében az atomháború küszöbére sodorta a világot a rakéták befogadásával.

“Miért fogadtuk mégis el? Nagyon nehéz volt. De az internacionalizmus forgott kockán (…) ha azt reméltük, hogy a szocialista tábor áldozatot hoz és harcol értünk, nekünk is vállalnunk kellett, hogy áldozatot hozunk érte" – mondta a kubai forradalom atyja, aki az atomháború veszélyeit vitatta meg kubai tudósokkal. Köztük volt fia, Fidelito is, aki fizikus – írta a Cubadebate.cu hivatalos honlap.

Fidel Castro, aki az írásnak szenteli idejét, amióta négy éve egészségügyi okokból visszavonult a nagypolitikából, az elmúlt másfél hónapban többször is mutatkozott a nyilvánosság előtt Havannában, s óvta az Egyesült Államokat és Izraelt egy Irán elleni atomháborútól. Fidel, aki 2006. július 31-én mondott le az elnökségről öccse, Raúl javára, az 1962. októberi rakétaválság utolsó még élő főszereplője.

Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár annak idején beleegyezett végül, hogy kivonják a rakétákat Kubáról. Cserébe John F. Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy nem rohanja le Kubát, és kivonják az amerikai rakétákat Törökországból. Fidel nagyon rosszul fogadta a hírt, Hruscsov ugyanis vele nem konzultált a megállapodásról. Castro azt követelte, hogy vonják vissza a szigetország ellen nyolc hónappal korábban elrendelt embargót, és zárják be a guantánamói amerikai támaszpontot.