Átmeneti kormány alakult Kirgizisztánban

Az átmeneti időszak alatt új alkotmányt szerkesztenek, s megteremtik a szabad és tisztességes elnökválasztáshoz szükséges feltételeket.
Bakijev a szerdai zavargások elől elmenekült a fővárosból, egy ellenzéki forrás úgy tudja: a déli Os városába repült. A védelmi minisztérium egyik illetékese ezt az értesülést később megerősítette.
Otunbajeva ezt megelőző közlése szerint nem tudott még kapcsolatba lépni az államfővel, és fogalma sincs, hogy hol lehet.
A két politikus valaha egymás szövetségese volt: 2005-ben Otunbajevának jelentős szerepe volt abban, hogy a szovjet korszak utáni első kirgiz elnököt, Aszkar Akajevet eltávolították a hatalomból, és helyére Bakijev került.
A szerdai heves zavargásokat követően az éjszakai órákban még hallatszottak szórványos lövöldözések Biskekben.

Feloszlatta a parlamentet csütörtökön a kirgiz átmeneti kormány vezetője, Roza Otunbajeva.
A hírt a politikus közölte újságírókkal Biskekben. Az átmeneti kormány feje egyben nyugalomra szólított fel és arra, hogy az emberek ne fosztogassanak. A kirgiz egészségügyi miniszter szerint csütörtök reggelig 68 halálos áldozata, 527 sebesültje volt az előző nap kirobbant összecsapásoknak. A kirgiz fővárosban az ellenzék elfoglalta a kormány székhelyét, amelyet már nem őriztek rendőrök.

A korábbi hírekkel ellentétben az ellenzéki tüntetők nem ölték meg, csupán foglyul ejtették és súlyosan bántalmazták Moldomusa Kongantijev kirgiz belügyminisztert az ország északnyugati részén lévő Talasz városában. A KABAR nemzeti hírügynökség jelentése szerint a politikus állapota súlyos. Egy ideig a tiltakozók fogságában volt Akilbek Dzsaparov első miniszterelnök-helyettes is.

A tiltakozók vezetői már napközben azt közölték, hogy vidéken az ellenzék átvette Karakol, Narin és Talasz tartományi központok, valamint néhány körzeti központ ellenőrzését. Talaszban a tüntetők már kedden elfoglalták a tartományi kormányzat épületét.

A hatóságok estére szabadon engedtek több mint tíz ellenzéki vezetőt, miután tüntetők gyűltek össze az előtt az épület előtt, ahol a politikusokat őrizték. Isza Omurkulov, a szociáldemokrata párt tagja telefonon elmondta, hogy több társával, köztük Temir Szárijev volt elnökjelölttel együtt engedték el.

A kirgizisztáni események miatt nyugtalanságát fejezte ki az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió. A vérontás beszüntetésére és párbeszédre szólították fel az ellenségeskedő feleket.

A két napja tartó zavargások Oroszországban és az Egyesült Államokban is aggodalmat keltettek. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök önuralomra és az erőszak elkerülésére szólította fel a feleket, egyúttal cáfolta azt a feltevést, hogy Oroszország bármi szerepet játszott volna a kirgiz kormányerők és a tüntetők ezreinek biskeki összecsapásaiban.

Az Egyesült Államok szintén súlyos aggodalmának adott hangot a kirgizisztáni helyzet és a Biskekben lezajlott erőszakcselekmények miatt. P.J. Crowley külügyminisztériumi szóvivő arra szólította fel a feleket, hogy békés úton rendezzék ellentéteiket.

Mindkét ország katonai támaszpontot tart fenn az Afganisztánhoz közeli Kirgizisztánban. Az amerikai hadsereg a Biskek melletti Manasz légi bázist használja tranzitállomásként az afganisztáni tálibokkal harcoló csapatainak ellátásához. A kirgizisztáni események miatt megerősítették a kanti orosz légi támaszpont őrzését.

Bakijev elnök 2005 márciusában egy ugyancsak erőszakos népi felkelés nyomán került hatalomra, s az ország demokratizálását ígérte. Harcostársainak többsége azonban azóta az ellenzékhez csatlakozott. Az elszegényedett volt szovjetköztársaságban Bakijev tavaly nyáron még nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást. Az EBESZ megfigyelői szerint azonban a választás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. A feszültség a közműdíjak nagyarányú márciusi emelése után éleződött ki. Az ellenzék az utóbbi hónapokban már számos tüntetést szervezett és kormányellenes nyilatkozatokat adott ki, korruptsággal vádolva Bakijev rendszerét és azzal, hogy megpróbálja elnémítani a független médiát.