Az Alaptörtvény kilencedik módosítási javaslata csökkenti a behívhatóság jogalapját
Szöveg: honvedelem.hu | 2020. december 7. 14:09Magyarország Alaptörvényének november 10-én benyújtott kilencedik módosítása – egyebek mellett - érinti a magyar állampolgárságú férfiak fegyveres katonai szolgálatra történő behívásának szabályait. Hogy miként? Erről kérdeztük a tárca honvédelmi igazgatás fejlesztéséért felelős miniszteri biztosát.
Balogh András József ezredes elsőként azt szögezte le, hogy a javaslatról az országgyűlési képviselők egy hét múlva szavaznak, és ha elfogadják, a különleges jogrendre vonatkozó részek csak 2023 júliusától lépnek majd hatályba.
Az Alaptörvény kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat az állampolgárok behívhatóságának szempontjából nem jelent lényeges változást a jelenleg is hatályos rendelkezésekhez képest – mondta el lapunknak Balogh András ezredes. A jelenleg hatályos Alaptörvény szerint: „rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek.”
A miniszteri biztos a javaslat lényegét összegezve elmondta: „A benyújtott törvényjavaslat a fentieket úgy módosítaná, hogy lényegében szűkítené a behívhatóság lehetőségeit. Az úgynevezett megelőző védelmi helyzet jogintézménye - a hadiállapot fogalmába való részleges beépüléssel - megszűnne és valóban csak a legsúlyosabb esetekben, a hadiállapot bevezetésekor kerülhetne sor azoknak a hadköteles korú – 18 és 50 éves életkor közötti – magyar férfiaknak a behívására.
Az ezredes ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg hatályos Alaptörvényben is szerepel, és a tervezettben is megmarad a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésének függvényében a fegyver nélküli szolgálat teljesítésének lehetősége.
