Az aradi mártírok emléke előtt tisztelegtek

A megemlékezés helyszíne az 1989-ben felavatott, Almásy-kastéllyal szemben álló Honvédtiszti Emlékhely volt. Az orosz cári hadsereg a kastély előtt adta át 1849. augusztus 23-án a közel 1400 fogoly honvédtisztet – köztük a későbbi aradi vértanúk többségét – a császáriaknak.

A minisztérium nevében Bánhidy Vajk, a HM Honvédelmi Nevelési Főosztály főosztályvezetője koszorúzott és mondott emlékbeszédet.

„A megtorlás áldozatai társadalmi, nyelvi és vallási különbözőségeik ellenére is össze tudtak fogni, s együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért. Az uralkodónak tett eskü helyett a nemzethez való tartozás eszméjét választották. Életáldozatuk a hazaszeretet magasztos példája. Nem a haláluk, hanem az életük, tetteik, eszméik adnak nekünk ma is követendő mintát” – fogalmazta meg beszédében.

Ugyanakkor kiemelte: „ami akkor katonai sikerüknek tűnt, az hosszútávon nem vált eredménnyé. Hiába torolta meg honvédtisztjeinken Haynau a forradalmat, a restaurálni kívánt világot már soha nem állíthatták vissza. Hazánk népei végleg eltöröltek mindent, ami feudális maradványként 1848-ig létezett, s utat nyitottak a modernebb, korabeli szóval élve polgárosodás világának.”

A rendezvény keretében Nemcsák Károly színművész és a Kaláka Együttes emlékműsort adott elő, majd koszorúzásra került sor, végül a rendezvényt díszmenet zárta. A megemlékezést egységes keretbe zárta a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 1848/49-es szabadságharcban használt löveg-replikából leadott díszlövései.