„Az atlétikai vb sikeréért kockáztatnunk is kellett!”

Több mint két hét telt el a budapesti atlétikai világbajnokság záróünnepsége óta. Még gyakran eszébe jut a vb?

Sokszor eszembe juttatják. Szerencsére a legtöbb helyről pozitív reakció érkezik. Nagyon jó volt megélni az elmúlt két hétben, hogy többször is megszólítottak a pékségben, az étteremben vagy épp a zöldségesnél, hogy megköszönjék az élményt, és elmondják, hogy nagyszerű volt, és remekül érezték magukat.

Elég sűrű év van ön mögött, hiszen tavaly május végén nevezték ki sportért felelős államtitkárnak, pár hónappal később pedig ön lett az atlétikai világbajnokságért felelős kormánybiztos.

A döntéshozók azt látták, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ építése és a szervezés kapcsán is csúszás van. Orbán Viktor miniszterelnök úr pedig úgy döntött, hogy rám bízza ezt a feladatot, megkért rá, hogy hozzuk be a lemaradást, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy erre az eseményre minden magyar ember büszke lehessen.

Ez így elmondva egyszerűen hangzik, de biztosan nem volt az.

A Budapest 2023 Nzrt. kilencvenegy százalékban állami tulajdonú cég, kilenc százalékban pedig a Magyar Atlétikai Szövetség volt benne. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség és a kormány közös döntése értelmében ez a cég felelt a világbajnokság megrendezéséért. A cég élén ekkor történt egy változás, kineveztük Németh Balázst elnök-vezérigazgatónak, majd Schmidt Gábor helyettes államtitkárral napokon keresztül ültünk az irodában, és azon gondolkodtunk, kiket nyerhetünk még meg Németh Balázs mellé. A legfontosabb az volt, hogy olyan csapatot építsünk fel, amelynek tagjai jelentős szakmai tudással rendelkeznek. Megkerestük azokat a kollégákat, akik az elmúlt tizenhárom év hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeinek szervezésében valamilyen szinten részt vettek. Most nagyon sokan örömmel, büszkeséggel gondolnak az atlétikai világbajnokságra, de egy éve még sok volt a kétely. Németh Balázst is győzködnünk kellett, mert az előjelek nem voltak jók. A legfontosabb az volt, hogy felépítsünk egy jó csapatot, utána pedig, hogy utolérjük magunkat, majd az, hogy a saját elképzeléseink szerint alakítsuk a világbajnokság rendezését. Tavaly szeptemberben még felállítottunk egy irányító testületet is, társelnöknek pedig felkértem Fürjes Balázst, valamint Gyulai Miklóst, és a szervezéssel kapcsolatba hozható minden fontos területről meghívtunk egy-egy vezetőt.

Ezek szerint voltak kétségei a sikert illetően?

Voltak, sőt, az igazat megvallva csak augusztus 27-én este kezdtem megnyugodni. Félelem nem volt bennem, mert tudtuk, hogy ezt a világbajnokságot meg kell rendezni, a kezdése pedig augusztus 19-e. Ezt nem lehetett halasztani, mint egy vizsgát az egyetemen. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség a világon a harmadik legnagyobb sportági szervezet, már az előkészületek alatt is magasan jegyzett szakembergárda képviseltette magát, és a mi csapatunk is mindenre felkészült. Ha váratlan helyzet volt, gyorsan reagáltunk, mindig a megoldásra összpontosítottunk. Ezért hálával tartozom minden munkatársamnak. Az első napon két órával el kellett csúsztatni a kezdést, a várható vihar miatt, de ilyen előfordul a szabadtéri sportban. Egyébként nem az eső volt a baj, mert a gyaloglást szakadó esőben is meg lehet rendezni, az esetleges villámlás miatt nem kezdhettünk az eredeti időpontban.

A viharos első napot aztán a rekkenő hőség követte.

Ekkor is gyors döntésekre és határozott fellépésre volt szükség. Ivóvizet osztottunk, a délelőtti programok alatt pedig biztattuk a nézőket, hogy jöjjenek át az árnyékos oldalon lévő szabad helyekre. A szurkolók is partnerek voltak ebben, rugalmasan kezelték ezt a helyzetet. Továbbá itt is szeretném külön megköszönni az önkéntesek munkáját. Több mint kétezer-ötszáz önkéntes (lásd lenti képünkön) megközelítőleg százötvenezer munkaórát teljesített a világbajnokság alatt. Minden fronton remekül helyt álltak és mindig segítettek. Ha kellett a legnagyobb hőségben vizet osztottak, késő este is kísérték a vendégeket, kedvesen, mosolygósan, fáradhatatlanul. Nagyon hálásak vagyunk nekik ezért. Továbbá szeretnék köszönetet mondani minden honfitársamnak, az atlétikai világbajnokság mindannyiunk, Magyarország közös sikere.

Mire a legbüszkébb a világbajnokság szervezésével kapcsolatban?

Amikor államtitkár lettem, nem tudhattam, hogy ki fognak nevezni a világbajnokság kormánybiztosának. Mire ez megtörtént, addigra a sportirányításban már meghirdettük, hogy szeretnénk, ha a jövőben minden kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemény túlmutatna a versenynapokon. Hiába szorított az idő, amikor kormánybiztos lettem, ennek az új irányelvnek a mentén láttunk neki az atlétikai világbajnokság szervezésének. Olyan felvezető kampányt álmodtunk meg, és hajtottunk végre, amire még nem volt példa Magyarországon, de még a világon sem.

Az emberekhez közelebb akartuk vinni a sportot, a rendszeres testmozgást, meg akartuk szólítani őket, ehhez pedig eszközként használtuk a világbajnokságot. Ezt párosítottuk azzal, hogy aki a Hétköznapi hős programban részt vett, az kedvezményesen vásárolhatott jegyet a világbajnokságra. Ez sokkal erősebb üzenet volt, mintha kitettünk volna hetvenhárom plakátot a kettes villamoson arról, hogy gyertek, mert atlétikai világbajnokság van. Több mint százötvenezer honfitársunk vett részt a Hétköznapi hős programban, és közülük több mint húszezren ki is látogattak a világbajnokságra. A Sulihős programra is nagyon büszkék vagyunk. Kértük az iskolákat, hogy az atlétika jelenjen meg a testnevelés órákon áprilisban és májusban. Ez a program több mint négyszázezer fiatalhoz jutott el, és több mint tízezer fiatalt vendégül is láttunk a világbajnokságon. Még mindig nagyon jó érzés belegondolni, hogy több mint négyszázezer jegyet sikerült eladnunk, a televíziós közvetítéseken keresztül pedig egy milliárd ember nézte az eseményt. De az is döbbenetes, hogy több mint tizennégyezer cikk született a világbajnokságról, ez huszonnyolc és fél milliárdos elérést jelentett világszerte.

Számítanak ugrásszerű növekedésre az atlétikában? Szoboszlai Dominik júliusban igazolt a Liverpool labdarúgócsapatához, azóta pedig egyre több Szoboszlai-mezes embert lehet látni az utcán. De említhetném Valter Attilát is, aki 2021 nyarán első magyarként egy ideig az élen állt a Giro d'Italia kerékpáros körversenyen, ezt követően pedig rengetegen kezdtek biciklizni.

A kimagasló egyéni teljesítmények, a példaképek mindig vonzzák az embereket. Az atlétikai vb-n a kalapácsvető Halász Bence bronzérme és a hétpróbázó Krizsán Xénia negyedik helye is biztos sokaknak felejthetetlen élmény marad. Ám itt a mostani vb-n elsősorban külföldi sztárok voltak főszerepben. Ugrásszerű növekedés itthon a sportolói létszámban inkább az olimpiák után szokott lenni. Amikor Szilágyi Áron nyer, akkor a Vasas vívószakosztályában jelentkezik nagyon sok gyerek. Ha a férfi pólósok aranyérmesek lesznek, akkor lemegy az uszodába több száz gyerek, és mindegyik vízilabdázni akar. Az mindenképpen érezhető, hogy az atlétika közelebb került az emberekhez. Megismerték, de az lökne még nagyobbat a dolgon, ha a párizsi olimpián is lenne kiugró magyar teljesítmény atlétikában.

Melyik volt önnek a legemlékezetesebb pillanat a világbajnokságon?

Augusztus 20-a mindenképp, amikor Halász Bence bronzérmes lett államalapításunk ünnepén. Különleges nap volt, kiemelkedő protokolláris feladatokkal, rangos vendégekkel. De a verseny elindulása is nagyon emlékezetes, hiszen rengeteget készültünk rá, és amikor kimondhattuk, hogy elindult, az nagyszerű érzés volt, sokan a szervezők közül elérzékenyültek. Különleges volt, hogy a norvég Jakob Ingebrigtsennel tudtam beszélgetni a győzelme után húsz percet, és ahogy ő azt az ötezer métert megnyerte, azt biztosan nem fogom elfelejteni. Ilyen volt a holland Femke Bol győzelme is a végén, aki egy nagy drámából felállva óriási sikert ért el, és szinte felrobbantotta a stadiont. Óriási sportpillanatok voltak. Az olasz magasugró, Gianmarco Tamberi is elképesztő show-t csinált. Az emberek el voltak ragadtatva tőle, mert az atlétikának most nincs egy Usain Boltja, akit a világ minden táján ismernének. Az viszont remek reklám, ha Tamberi beáll dobolni, vagy megfürdik a vizesárokban a szintén vb-címet ünneplő El Bakkalival és az akadályfutásban bronzérmes Kibiwottal.

Lord Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétika Szövetség elnöke a Medál Plázát is kiemelte, és azt mondta, hogy mostantól e nélkül elképzelhetetlen lesz az atlétikai vb.

Az eredményhirdetés korábban mindig a stadionban zajlott két szám között, de mi azt szerettük volna, hogy legyen más, mint az eddigiek. Ebben viszont bőven volt kockázat, akárcsak egyébként a Hétköznapi hős programban. Sejtelmünk sem volt róla, hogy százötvenezer ember csatlakozik majd hozzá. Lehetett volna kétezer-ötszáz is, és akkor az hatalmas bukás, és magyarázhattuk volna a bizonyítványunkat. Ugyanez volt a helyzet a Medál Plázával is. Itt azt szerettünk volna, hogy kapjanak kellő figyelmet és rajongást a sportolók, a szurkolók pedig legyenek minél közelebb a szuperhősökhöz. De azt nem tudhattuk, hogy majd a Medál Plázában tíz, száz vagy többezer ember lesz. Szerencsére óriási sikere lett, és ez egy újdonság, egy hungarikum, amit most már hozzánk fognak kötni. A szurkolói zónák kialakítása sem volt elvárás a nemzetközi szövetség részéről, de mi ez itteni aktivitásokkal is szerettük volna közelebb hozni a világbajnokságot és az atlétikát az érdeklődőkhöz. Ezekre az ingyenes helyszínekre is nagyon sokan kilátogattak.

A napokban jött a hír, hogy Gyulai Márton lett a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sportszakmai igazgatója. Ez már egyértelműen a világbajnokság egyik hozadéka?

Marci nem csak a sikeres világbajnokság miatt kapta meg a posztot. Ebben benne van egy több évtizedes munka. Remélem, nem sértődik meg, de benne van az édesapja is, aki rengeteget tett az atlétikáért. A kinevezéséhez hozzájárult, hogy tavaly napi szinten egyeztetett operatív kérdésekben a nemzetközi szövetség embereivel, és látták, hogy Marci ennek megszállottja, szakértője. A magyar sportdiplomáciát biztosan erősíti az atlétikai vb. Itt az alkalom, hogy sok fiatal érdeklődővel megszerettessük az atlétikát, és meg kell tartani őket. Fontos, hogy a létesítményről is beszéljünk. Az a tervünk, hogy a rövidesen kezdődő átalakítás során a bemelegítő pályát külön kezeljük a főépületétől, így, ha vissza is adjuk a kivitelezőnek, látunk arra esélyt, hogy a bemelegítő részt korábban visszakapjuk, és akkor azt máris elkezdhetné használni az atlétika sport, lehetne benne versenyeket rendezni, készülhetnének ott a válogatott sportolók. Hallok amúgy erről vitákat, hogy a világbajnokság rendezési költségébe a fejlesztési költségeket beleszámoljuk-e. Szerintem ezt akkor lehetne beleszámolni, ha a vb után elbontanának mindent. Ha visszahelyeznék az eredeti állapotba, vagyis, ha ott megint egy szennyezett, undorító, emberektől elzárt terület lenne. De szerencsére nem erről van szól. Ezen a barnamezős területen kiépült egy gyönyörű tíz és fél hektáros sport- és szabadidőpark, ami a magyar embereket szolgálja majd. Azért dolgozunk, hogy olyan üzemeltetési koncepciót tegyünk le az asztalra, ami nem csak a hivatásos sportolóknak, hanem mindenkinek a javára válik.

Egy ilyen sikeres rendezés után most egy kicsit hátra lehet dőlni?

A kormánybiztossággal kapcsolatos megbízatás az év végéig szól. Most az a feladatunk, hogy előkészítsük a Nemzeti Atlétikai Központot az átalakításra. Már elkezdtük az egyeztetéseket az Építési és Közlekedési Minisztériummal, mert szeptember 30-án visszaadjuk a területet a kivitelező konzorciumnak. A Budapest 2023 Nzrt.-vel pedig egyeztetéseket folytatunk arról, hogy készüljön egy olyan hatástanulmány, amely megmutatja, hogy egy ekkora esemény mit jelentett a gazdaságnak, milyen eredményei vannak az országimázs tekintetében, mi lehet a hozadéka a magyar sport és a magyar atlétika számára. Szeretném ezt bemutatni a döntéshozóknak, a kormánynak, és ha van rá igény, a sajtó képviselőinek is, mert ezekből a tapasztalatok nagyon hasznosak lehetnek.

Ezek segíthetnék az esetleges budapesti olimpiai álmot is?

Az olimpia mindazoknak a csúcsot jelenti, akiknek a sport az életük része. Mi is mindig hangsúlyozzunk, hogy elkötelezettek vagyunk, hogy a hazai olimpiai álom valóra válhasson, de az elsődleges feladatunk, hogy minél eredményesebb legyen a magyar sport. Ha bármilyen kérdéssel hozzánk fordulnak, segítünk, együttműködünk bárkivel, aki ezt az ügyet szolgálja. Az atlétikai világbajnokság Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ide látogató tagjai is azt mondták, hogy ez a rendezés olimpiai szintű volt. Persze ez csak egy sportág, egy esemény, de mindenképpen nagyot lendíthet az ügyön. Egyébként a legnagyobb nyomást is többek között ez jelentette, hogyha itt nincs egy ilyen sikeres rendezés, akkor az olimpiai álomról is felesleges lenne most beszélni. A szám ugyan nem végleges, de több mint egymilliárd ember nézte az eseményeket televízión keresztül, vagyis, sokat veszített volna az ország azzal, ha nem tudtuk volna ezt a világbajnokságot így megrendezni.

2024-ben készül-e Magyarország bármilyen komolyabb sportrendezvényre? Csapataink közül a női kosárlabda- és a férfi kézilabda-válogatott biztosan olimpiai selejtezőt játszik majd. Ezek közül lehet-e bármelyik idehaza?

Kosárlabdában már sikeresen pályáztunk, a FIBA döntött, hogy Sopronban lesz az egyik selejtezőtorna, így a magyar női válogatott hazai közönség előtt vívhatja ki az olimpiai indulási jogot. 44 év után lehetne ott újra nyári ötkarikás játékokon magyar kosárlabda-válogatott, úgyhogy ez egy korszakos tett lenne. A szándéknyilatkozatot a magyar szövetség velünk együtt adta be, mi kormánygaranciát vállaltunk. A rendezési költségben úgy állapodtunk meg, hogy ötven százalékban a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, ötven százalékban pedig az állam vállalja. A csapatsportok amúgy is nagyon fontosak az olimpiákon, mert az esemény alatt két héten keresztül lehet szurkolni a csapatnak, és nagyobb számban tudjuk képviselni a hazánkat. A kézilabdában még csak puhatolózások voltak, de hamarosan egyeztetünk Ilyés Ferenccel, a szövetség elnökével. Mivel olimpiai év lesz, arra fókuszáltunk, hogy hozzunk ide minél több kvalifikációs versenyt.

Végezetül ejtsünk szót a közeljövő nagy fejlesztéséről, a Hungaroring átépítéséről. Miért kiemelten fontos mindez?

Kormányzati döntés értelmében a Hungaroring Zrt. tulajdonosi joggyakorlása az Államtitkársághoz került. A kormánynak mérlegelnie kellett, hogy ilyen nehéz gazdasági helyzetben tud-e áldozni a fejlesztésre. Mi arról tájékoztattuk a döntéshozókat, hogy ha ez a fejlesztés nem valósul meg, akkor negyven év után veszélybe kerülhet a Forma-1-es Magyar Nagydíj. Sok fajta sportesemény van, ezeket nem érdemes összehasonlítani. Azt látjuk, hogy a mogyoródi hétvégére minden évben idejön háromszázharmincezer ember, akik ezt a sportot ünneplik, és ellepik Magyarországot. A szurkolók túlnyomó része külföldi, akik itt foglalnak szállást, itt fogyasztanak, itt taxiznak, és még sorolhatnám. Ráadásul a Forma-1 most felfelé ívelő pályán van. Nagyon sok ország akar futamot rendezni, és Monza után Mogyoródon van a legrégebben Forma-1-es futam.

Nagy büszkeség ez, de ahhoz, hogy ez így maradjon, fejleszteni kell. A jogtulajdonos is ezt várja el. Köszönöm a kormánynak a támogatást és Gyulay Zsoltnak illetve a csapatának, hogy tárgyaltak a hosszabbításról. Most ott tartunk, hogy 2032-ig meghosszabbítjuk a rendezési jogot, de ennek a feltétele a fejlesztés megvalósulása. Ennek most mi vagyunk az ügygazdái a miniszterelnökséggel közösen, kiírtunk egy feltételes közbeszerzési eljárást, aminek az eredménye már szeptember végén meglesz. Ezzel párhuzamos zajlik a mérnök és a műszaki ellenőr kiválasztása. Itt minden hónap számít. Ilyen fejlesztés még nem volt Magyarországon, mert olyan ütemben kell egy nagyságrendileg 100 milliárdos fejlesztést megvalósítani, hogy közben 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban meg kell rendezni a Magyar Nagydíjat, ráadásul az építkezésből a tévénézők semmit sem vehetnek észre. Szóval, atlétikai vb-szintű kihívás.