Az előretolt helyőrség Nyugat-Szaharában
Szöveg: Tamás Tibor | 2012. október 7. 10:12Különleges ismeretek, kitartás, összefogás – vette számba a legfontosabb tulajdonságokat Magyar István alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, több külszolgálatot is megjárt katona a nagy sikerű „Missziós történetek” című rendezvénysorozat keretében megtartott előadásán a napokban.
A Magyar Hadtudományi Társaság, illetve a Honvéd Kulturális Központ által közösen szervezett MindenkiHadtudománya Szabadegyetem – és azon belül is a Missziós történetek előadóest-sorozat – soron következő rendezvényén nem véletlenül esett a választás Magyar Istvánra. Az alezredes a Kaukázustól Afganisztánig végigjárta és megtapasztalta a missziókat.
Legutóbb, 2009-ben ENSZ-megfigyelőként teljesített szolgálatot Nyugat- vagy Magreb-Szaharában, hivatalos nevén a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságban – A kis herceg halhatatlan történetét megíró, felderítő repülőgépével szerencsétlenül járt Antoine de Saint-Exupéry, no és a magyar légiós regény „atyja", Rejtő Jenő történeteinek helyszínén.
Amint e művek, úgy Magyar alezredes előadása sem szűkölködött kuriózumokban. Néhány villanásból is sokat sejthetünk ebből a nagyon összetett, embert próbáló küldetésből. Megtudtuk például: e térségből exportálják a homokot a „szomszédos" Kanári-szigetekre, de innen viszik külföldre a nagy tisztaságú foszfátot is. Emellett az Atlanti-óceán itteni része rendkívül gazdag halban. Mindezek a megélhetés forrásai. Ezért hajtották végre a marokkóiak a „zöld menetet", vagyis a térség elfoglalását, és ezért folyik a háború azóta is. Autonómia, népszavazás helyett emiatt tartják megszállva Nyugat-Szaharát – a marokkóiak előtt a spanyolok és a franciák próbálkoztak vele…
Kétezer-kétszáz kilométer, százhúszezer katona
A marokkóiak óriási betelepítéssel, építkezésekkel, a kínai nagy falhoz hasonlatos építmény felhúzásával igyekeznek véglegesíteni magukat. Ez a „fal" homok, homoktégla, sár és beton keveréke; összeköti a dombokat, hegyeket, Marokkótól Mauritániáig. A falat csaknem 2200 kilométer hosszan, napi szolgálatban mintegy 120 ezer katona vigyázza.
A marokkói megszállást követően az itt élő őslakos szahaváriak szabadságvágya hívta életre a Polisario Frontot, ami politikai és katonai szervezet is egyben. Nyugat-Szahara katonailag a világ egyik frekventált térsége, bár eltelnek hosszú évek úgy, hogy nem szerepel a média központi hírei között. Az 1991-es „békekötést" biztosítja az ENSZ, közelebbről a MINURSO-misszió, amit 2002–2005 között egy magyar tábornok, Száraz György vezérőrnagy vezetett. A műveleti területen folytatott béketeremtő, megőrző és humanitárius szolgálat azóta is a Magyar Honvédség képességeit erősíti, jó hírnevét öregbíti.
Persze a megegyezést ez sem segíti elő, a front betonmerev. Mindkét oldalán 30–30 kilométeres biztonsági zónát jelöltek ki a békefenntartó erők, itt teljesítenek missziót tucatnyi nemzet katonáival együtt a magyarok is.
Magyar István szavai és sok ezernyi fényképe nyomán Rejtő Jenő (P. Howard) Három testőr Afrikában című klasszikus művének világában kalandoztunk az előadáson. Az elhangzottakból azonban kiderült: a valóság kissé keményebb, töményebb, mint a regényben leírtak. Az itt zajló sokrétű, sokszínű tevékenységet látja el a team site és az ott szolgálatot teljesítő magyar katonai megfigyelő csoport – rejtőiesen szólva az előretolt (mini) helyőrség…
Az itt szolgáló négy katona teljesítménye példamutató, összetartásuk úgyszintén. Ehhez kitűnő muníciót kaptak a szolnoki felkészítés során, az MH Béketámogató Kiképző Központban. Konfliktuskezelő, illetve -megelőző, végső soron életmentő munkájuk mellett meghonosították a magyar nemzeti zászló kitűzését is. Jó hírünket keltették, amihez emlékezetessé tettek néhány magyar ételt is.
„Itt nem számít, honnan jöttél, milyen diplomád, rendfokozatod vagy íróasztalod van, itt csakis az átlagon felüli felkészültség, katonai, technikai, hely- és emberismeret számít! S minden, ami azonnal tettekre váltható a mindennapokban. Szinte percenként vizsgázunk a sikeres szolgálat tantárgyából. Sikeresen tettem le én is, hiszen hazaérkeztem és nem neveztek el rólam betegséget" – mondja ki az alaptételt Magyar alezredes.
Mentorok és új tevék
A képekkel gazdagok illusztrált élménybeszámolón megtudtuk: a tapasztalt katonák a team site-on mentorként képzik tovább a helyi szlengben new cameleknek, azaz új tevéknek becézett újoncokat, megtanítva őket a leghasznosabb tudnivalókra. Ezek közül az egyik legfontosabb a folyamatos és körültekintő, egy hétre előre megtervezett járőrözés, az egyezmények betartásának ellenőrzése! Ehhez pedig nélkülözhetetlen az angol nyelv elsajátítása.
Persze létfontosságúak a biztonsági, műveleti, híradási, internetes, egyezmény- és egészségügyi, tűzvédelmi ismeretek éppúgy, mint a járőrözés, a gépjárművezetés és önvontatás, a repülésirányítás, a logisztika, a karbantartás és a pénzügy vagy éppen a saját, többnyire nemzeti konyha.
Egyszóval, minden, ami biztosítja a létfenntartást.
„Természetesen a regenerálódást sem ildomos elhanyagolni, azaz a team site-on jó, ha sportolunk. Sőt, partit szervezünk! Van welcome,farewell és sandy vagy cargo party, tehát parti kíséri az érkezést, távozást, takarítást, pakolást" – mondta Magyar István.
Ezen alkalmak közösségkovácsoló erejűek. Mindez nem elhanyagolandó, mivel a tucatnyi országból érkezettek nagyon eltérő felfogással, társadalmi, vallási s katonai szocializációval, tudással rendelkeznek, s ezeket – akárcsak a nyelvi megértést – újra kell értelmezni és hangolni a valós veszélyeket rejtő környezet hatásainak csökkentése, továbbá a biztonság, az eredményesség végett.
Kígyó a cipőben, lakat a hűtőszekrényen
„Mivel folyton változó aknamezőkön kell járőrözni s felderíteni, tudni kell azt, hogy csak keréknyomban és gyorsan szabad haladni, a felderített, fel nem robbant lövedéket, aknát, aknamezőt rögtön körül kell rakni kövekkel s utána folyamatosan ellenőrizni, mert a szél, az eső miatt «elvándorolnak»" – mesélte az alezredes.
„Mit tesz a katona, ha döglött tevét lát? Melléállva a kocsival rögtön lefényképezi, nehogy utólag kártérítést követeljen a tevegazda. A közbiztonság – a vallás és a hadsereg oltalma okán – betonszilárd, ám a team site sátortáborában, a disznóhús kivételével, minden élelmiszert tároló hűtőszekrényt muszáj lakatolni… A három aggregátort pedig reggel, este cserélni kell, különben a klímának vége, ami végzetes a nappali 50 fokban s az éjszakai mínusz öt fokban! Ilyen végletek között kell megtalálnunk a hűvös, józan ész diktálta cselekedeteket…" – mondta Magyar István.
Fotó: A szerző felvételei