Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az ezerarcú ősi ünnep

Szöveg: Révész Renáta |  2010. augusztus 18. 8:20

Azt mindenki tudja, hogy augusztus 20-a nemzeti ünnep, de biztos megoszlanának a válaszok, ha azt kérdeznénk: milyen évfordulók is köthetőek ehhez a naphoz. Szent István szentté avatásán kívül sok egyéb rendezvény, esemény is köthető ehhez a dátumhoz. Ezen a napon már csaknem 1000 éve tartanak különböző ünnepeket a magyarok.

Nehéz feladatra vállalkozik, aki feltérképezi, milyen ünnepek, események kötődtek az elmúlt időkben – évszázadokban, évtizedekben – augusztus 20.-ához. Mi sem törekszünk most arra, hogy teljes történelmi áttekintést nyújtsunk, hiszen már az évszámok és az események címszavas felsorolása is kitenne egy egész cikket. Érdemesebb inkább néhány jelentősebb eseményt kiragadni a történelem sodrából, hogy a történészeken kívül más is rácsodálkozhasson az ezerarcú – a magyarok legrégebbi és legősibb – ünnepnapjára.

Természetesen a legfontosabb esemény, ami ehhez a naphoz kötődik – és amely miatt immáron 1083 óta ünneplünk ekkor -, az Szent István szentté avatása, ami halála után 45 évvel következett be. Államalapító királyunkat 1038. augusztus 15-én helyezték végső nyugalomra, amiről természetesen a halálát követő években is rendre megemlékeztek a magyarok. Relikviáit viszont néhány évtizeddel később, pontosan 1083. augusztus 20-án avatták szentté a székesfehérvári Bazilikában. Csaknem másfél évszázaddal később, 1222-ben az Aranybulla is rögzíti a Szent Király Ünnepének megtartását.

Három a magyar igazság – koronázáskor is

Nem véletlen, hogy harmadik – és immár teljesen törvényes – megkoronázását is erre a napra időzítette I. Károly Róbert, az Anjou ház magyar ágának megalapítója, 1310-ben. A fiatal király ekkor már túl volt két koronázáson, amit viszont ellenlábasai nem fogadtak el.

1595906127
Nyilvánvalóan nem csupán a formai okok hiánya miatt, de ez is közrejátszott, hogy Károly Róbertet hiába koronázták meg kétszer is, de mégsem sikerült megkezdenie törvényes uralkodását. Magyarországnak a XIII. század végén, illetve a XIV. század elején ugyanis több uralkodójelöltje is akadt, a belpolitikai helyzet – és a külföldi támogatók érdekellentétei miatt – igencsak zavaros helyzet alakult ki, ami több évig elhúzódott. Ennek köszönhető, hogy mikor Károly Róbertet alig 13 éves korában Bicskei Gergely esztergomi érsek 1301-ben egy alkalmi koronával koronázta meg Esztergomban, a ceremóniát senki sem tartotta törvényesnek, mivel arra csak a királyvárosban Fehérvárott kerülhetett volna sor, és kizárólag akkor lett volna érvényes, ha Szent István koronája kerül az uralkodó fejére. Éppen ez hiányzott 1309-ben is, mikor Budán egy újonnan csináltatott koronával szintén megkoronázták az uralkodót, akit már a magyar országgyűlés is elfogadott királynak. Ám a korona ekkoriban László erdélyi vajda birtokában volt, aki csak 1310-ben adta vissza. Így már minden akadály elhárult az – összes formai szabály betartásával végrehajtott – koronázási ceremónia elől. És így éppen 700 évvel ezelőtt, augusztus 20-én a fehérvári bazilikában a Szent Koronával Szent István napján tartották meg a koronázást. A Képes Krónika szerint „ünnepelve és örvendezve".

A XX. század hányattatott ünnepe

Legősibb magyar ünnepünket 1945-ben eltörölték, ám még az akkori hatalom sem merte a több száz éves jeles dátumot teljesen kiradírozni a naptárból, ezért „csupán" új kenyér ünnepekére változtatták. Ezzel ünnepelték az aratás végét, az új búzából készült új kenyeret. Négy évvel később – 1949. augusztus 20-tól – már hivatalosan az alkotmány ünnepeként is nevezték ezt a napot, mivel ekkor fogadták el az ország alkotmányát. Bár a politikai rendszer nyilvánvalóan a vallási és nemzeti tartama miatt igyekezett „elterelni" az ünnepet Szent Istvántól, teljesen nem sikerült. Ezt bizonyítja többek közt az is, hogy a máig töretlen népszerűségnek örvendő rockoperát, az István, a királyt is még a rendszerváltás előtt, 1983-ban mutatták be augusztus 20-a alkalmából.

Egy másik rendezvény is köthető ehhez a dátumhoz, ami a mai napig töretlen népszerűségű, és számos nemzetközi elismerést hoz az országnak. 1967. augusztus 20-án tartották meg az első Debreceni Virágkarnevált, amelyet – néhány év kivételével – minden esztendőben megrendeznek egészen a mai napig.

1991-ben viszont ismét eredeti jelentőségét nyerhette vissza a jeles dátum: ekkortól ugyanis Szent István ünnepét, a keresztény magyar államalapítást a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.

A Szent Jobb viszontagságai évszázadokon át

Bár a kommunista időkben betiltották, a Szent Jobb körmenetet 1990 óta minden évben megrendezik ezen a napon – ugyanakkor az ünnepélyes ceremónia valójában sokkal régebbre nyúlik vissza. Az első „körmenetre" akkor került a sor, mikor a Mária Terézia hathatós közbenjárására a törökök által 200 évvel korábban elrabolt ereklye visszakerült Magyarországra. Ennek tiszteletére 1771-ben lehetővé tették a nép számára, hogy megtekintse a visszatért jobbot. Valódi körmenetre azonban csak több mint 100 év elteltével, 1891. augusztus 20.-át követően került sor, és egészen 1940-es évekig megtartották ez eseményt, amikor – a történelem folytán sokadszor – elvitték az országból.

1595906127
Szent István legfőbb ereklyéje, a természetes úton mumifikálódott jobb kar története kalandregényekbe illő. Államalapító királyunk halálát követően csupán néhány évtizedig volt a holttest része. Állítólag akkor választották le, mikor a fehérvári káptalan áthelyezte a holttestet a bazilika közepén álló szarkofágból a felszín alatti sírkamrába – attól félt ugyanis, hogy a maradványokat megszentségtelenítik. Hogy miért vágták le a testről, pontosan nem tisztázott, de az ereklyét ezután a bazilika kincstárában őrizték, ahonnan annak őre, Merkur elvitte és bihari birtokán alakított ki számára emlékhelyet. A település éppen ezért a Szentjobb elnevezést kapta I. Lászlótól. A ma Románia területén található helyre folyamatosan zarándokoltak a hívek. Egészen addig, míg a török hódoltság idején a jobbot előbb Fehérvárra, majd Boszniába vitték.

Két évszázadig ismeretlen volt a holléte, míg magyar főurak rá nem találtak. Erről értesülve Mária Teréziának sikerült visszaszereznie. Ez egyébként akkora eseménynek számított, hogy még emlékérmet is kiadtak a Szent Jobb hazahozatalának alkalmából. Előbb Schönbrunnban, majd Budán helyezték el. Ezt követően többször szállították át egyik városból a másikba, de az országot csak a második világháború idején kényszerült elhagyni, mikor is a nácik egy salzburgi bányába szállították – a koronázási jelvényekkel együtt. Szerencsére amerikai katonák megtalálták, és az Amerikai Katonai Misszió visszahozta.

A kommunizmus évei alatt nem tartották meg az augusztus 20.-i körmenetet, a Szent Jobbot a Szent István Bazilikában tartották elzárva. Ma már viszont bárki megtekintheti az ország legrégebbi ereklyéjét, melynek története legalább annyira érdekes és meghatározó, mint az uralkodóé, akihez tartozott.