Az ezerarcú ősi ünnep
Szöveg: Révész Renáta | 2010. augusztus 18. 8:20Azt mindenki tudja, hogy augusztus 20-a nemzeti ünnep, de biztos megoszlanának a válaszok, ha azt kérdeznénk: milyen évfordulók is köthetőek ehhez a naphoz. Szent István szentté avatásán kívül sok egyéb rendezvény, esemény is köthető ehhez a dátumhoz. Ezen a napon már csaknem 1000 éve tartanak különböző ünnepeket a magyarok.
Nehéz feladatra vállalkozik, aki feltérképezi, milyen ünnepek, események kötődtek az elmúlt időkben – évszázadokban, évtizedekben – augusztus 20.-ához. Mi sem törekszünk most arra, hogy teljes történelmi áttekintést nyújtsunk, hiszen már az évszámok és az események címszavas felsorolása is kitenne egy egész cikket. Érdemesebb inkább néhány jelentősebb eseményt kiragadni a történelem sodrából, hogy a történészeken kívül más is rácsodálkozhasson az ezerarcú – a magyarok legrégebbi és legősibb – ünnepnapjára.
Természetesen a legfontosabb esemény, ami ehhez a naphoz kötődik – és amely miatt immáron 1083 óta ünneplünk ekkor -, az Szent István szentté avatása, ami halála után 45 évvel következett be. Államalapító királyunkat 1038. augusztus 15-én helyezték végső nyugalomra, amiről természetesen a halálát követő években is rendre megemlékeztek a magyarok. Relikviáit viszont néhány évtizeddel később, pontosan 1083. augusztus 20-án avatták szentté a székesfehérvári Bazilikában. Csaknem másfél évszázaddal később, 1222-ben az Aranybulla is rögzíti a Szent Király Ünnepének megtartását.
Három a magyar igazság – koronázáskor is
Nem véletlen, hogy harmadik – és immár teljesen törvényes – megkoronázását is erre a napra időzítette I. Károly Róbert, az Anjou ház magyar ágának megalapítója, 1310-ben. A fiatal király ekkor már túl volt két koronázáson, amit viszont ellenlábasai nem fogadtak el.
A XX. század hányattatott ünnepe
Legősibb magyar ünnepünket 1945-ben eltörölték, ám még az akkori hatalom sem merte a több száz éves jeles dátumot teljesen kiradírozni a naptárból, ezért „csupán" új kenyér ünnepekére változtatták. Ezzel ünnepelték az aratás végét, az új búzából készült új kenyeret. Négy évvel később – 1949. augusztus 20-tól – már hivatalosan az alkotmány ünnepeként is nevezték ezt a napot, mivel ekkor fogadták el az ország alkotmányát. Bár a politikai rendszer nyilvánvalóan a vallási és nemzeti tartama miatt igyekezett „elterelni" az ünnepet Szent Istvántól, teljesen nem sikerült. Ezt bizonyítja többek közt az is, hogy a máig töretlen népszerűségnek örvendő rockoperát, az István, a királyt is még a rendszerváltás előtt, 1983-ban mutatták be augusztus 20-a alkalmából.
Egy másik rendezvény is köthető ehhez a dátumhoz, ami a mai napig töretlen népszerűségű, és számos nemzetközi elismerést hoz az országnak. 1967. augusztus 20-án tartották meg az első Debreceni Virágkarnevált, amelyet – néhány év kivételével – minden esztendőben megrendeznek egészen a mai napig.
1991-ben viszont ismét eredeti jelentőségét nyerhette vissza a jeles dátum: ekkortól ugyanis Szent István ünnepét, a keresztény magyar államalapítást a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.
A Szent Jobb viszontagságai évszázadokon át
Bár a kommunista időkben betiltották, a Szent Jobb körmenetet 1990 óta minden évben megrendezik ezen a napon – ugyanakkor az ünnepélyes ceremónia valójában sokkal régebbre nyúlik vissza. Az első „körmenetre" akkor került a sor, mikor a Mária Terézia hathatós közbenjárására a törökök által 200 évvel korábban elrabolt ereklye visszakerült Magyarországra. Ennek tiszteletére 1771-ben lehetővé tették a nép számára, hogy megtekintse a visszatért jobbot. Valódi körmenetre azonban csak több mint 100 év elteltével, 1891. augusztus 20.-át követően került sor, és egészen 1940-es évekig megtartották ez eseményt, amikor – a történelem folytán sokadszor – elvitték az országból.
Két évszázadig ismeretlen volt a holléte, míg magyar főurak rá nem találtak. Erről értesülve Mária Teréziának sikerült visszaszereznie. Ez egyébként akkora eseménynek számított, hogy még emlékérmet is kiadtak a Szent Jobb hazahozatalának alkalmából. Előbb Schönbrunnban, majd Budán helyezték el. Ezt követően többször szállították át egyik városból a másikba, de az országot csak a második világháború idején kényszerült elhagyni, mikor is a nácik egy salzburgi bányába szállították – a koronázási jelvényekkel együtt. Szerencsére amerikai katonák megtalálták, és az Amerikai Katonai Misszió visszahozta.
A kommunizmus évei alatt nem tartották meg az augusztus 20.-i körmenetet, a Szent Jobbot a Szent István Bazilikában tartották elzárva. Ma már viszont bárki megtekintheti az ország legrégebbi ereklyéjét, melynek története legalább annyira érdekes és meghatározó, mint az uralkodóé, akihez tartozott.
