Az időjárás felülírta a kiképzési tervet

A Magyar Honvédség 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred Nemzeti
Támogató Zászlóalja gépjárművezetési gyakorlatot tartott az újdörögdi
kiképzési bázison. A katonák a gyakorlaton a gépjárműkiképzési
utasításban előírt feladatokat a tanpályán, valamint közúton, a
nagy távolságú vezetési feladat során hajtják végre. A gyakorlatot osztályba soroló vizsga zárja.

A gyakorlat helyszínén, Salamon Béla őrnagyot a Nemzeti Támogató Zászlóalj törzsfőnökét, gyakorlatvezetőt kérdezte a honvedelem.hu. “A gyakorlat fő részében gépjárművezetési, valamint a szinten tartó és a rendszerbeállító faladatokat hajtjuk végre. De a kitelepülés egyéb feltételeinek biztosításával gyakorlatot hajtanak végre a feladathoz kapcsolódó szakágak is. Így kerül sor még a híradó, az oszloptámogató, az ellátó és a gépjármű javító biztosítási gyakorlás végrehajtására. Ezek az alegységek az anya alakulattól távol végezhetik a tábori körülmények közötti kiszolgálás feladatait. A kitelepült állomány az ezred személyi állományából került ki, közel százhatvan katona és több mint negyven nehézgépjármű van most itt a bázison. A vezetési gyakorlatot hatvan ketten igyekeznek megfelelő szinten teljesíteni és megszerezni a gépjármű vezetéshez kötelezően előírt osztályos fokozatot. Az osztályba sorolást meg kell hogy előzzék a különböző vezetési gyakorlatok, a tanpályán és közúton a nagytávolságú vezetésen, ahol szennyezett terepszakaszt is le kell a gépkocsikkal küzdeniük", mondja a gyakorlatvezető.

“Igyekeztük tartani a kiképzési tervben előírt feladatokat, de az időjárás az első három napban beleszólt a terveinkbe. Az első nap eső volt, a második nap a nagyon intenzív eső, az erős széllel párosulva volt a jellemző, a harmadik napon viharos széllel és a szél által felkavart porfelhővel találkoztunk", hangsúlyozta Salamon Béla, aki hangsúlyozta: ezek a körülmények nagyon nehéz, szinte harci feltételeket adtak a kiképzéshez. “A második nap nem győztük a sárból kimenteni az egymás után elakadó gépjárműveinket. A vontatás, az elakadás elhárítása ugyan része a kiképzési tervnek, de csak későbbre volt tervezve és nem úgy, hogy két URAL-nak kell egy Rábát kimentenie a nagy sárból. Egyébként mára már utolértük magunkat és a mai napon hajtjuk végre az 50 kilométeres közúti vezetést."

A katonáknak meglehetősen sok problémát okozott a nagy szél. “Az egyik sátrunkat fel is kapta egy széllökés, de a többit időben nagy súlyokkal és nehezékekkel időben szerencsésen megfogtuk. A másik, amit tehettünk, hogy a nagy gépjárművekkel körbeálltuk a sátrakat, így védtük meg a telepített konyhát az orkánerejű széllökésektől. Szerencsére az állomány a kiképző bázis kőépületeiben volt elhelyezve, ezért most ebben a szélsőséges időben értékelhették az ilyen elhelyezés előnyeit. Ehhez a feladathoz, a nagy értékű gépjárművek vezetéshez pihent állományra van szükség és ezt a sátrakban, ilyen időjárási körülmények között nem tudtuk volna biztosítani. A negyedik nap már konszolidáltabb volt az időjárás, ezért az előírt feladatot, egy utánpótlást szállító konvoj összeállítását, földi biztosítással jól, normaidőn belül végrehajtották. A nagy szélben egyébként az egyik társunk külön kiképzést adott a többieknek az ejtőernyőzésről, hogy miként lehet ekkora széllökéseknél széttárt karokkal talpon maradni", mesélte az őrnagy.

Közben várják vissza a gépjárműoszlopot, valamint Kaposvárról a zászlóaljparancsnokot, aki tájékozódni jön a feladat végrehajtásról. Egymás után jönnek az információk, hogy ki hol van jelenleg, bár a telefonálás a bázisról nem egyszerű dolog. Az elöljárót váró tisztek egyéni tapasztalataik alapján adnak tanácsot egymásnak, hogy ki hol „talált" már a telefonáláshoz egy kis térerőt. Van, aki a parancsnoki épület harmadik ablakában, mások a parancsnoki épület keleti sarkában bíznak a legjobban. De annak volt a legnagyobb ötlete, aki a szemben lévő domb tetejét javasolja a legbiztosabb pontnak, egy jó kis beszélgetésre. Szinte egyszerre érkezik meg a bázisra Kaposvárról Ilyés Zsolt alezredes zászlóaljparancsnok és a gépjárműoszlop, az első ötven kilométer megtételéből. Délután kettőkor ugyanis a bázison várakozó többi vezetővel mennek el az oktató vezetők a második fordulóra.

A gyakorlatvezető és törzse mindenre kiterjedő tájékoztatást ad a parancsnoknak a kialakult helyzetről. A parancsnok megtudhatja, hogy a törzsfőnök elégedett a gépjárművek technikai állapotával, mert eddig csak néhány jelentéktelen meghibásodás volt, amit a javítóknak sikerült is elhárítaniuk. Jól állnak üzemanyaggal, a gyakorlatra tervezett kiszabat felét sem használták még el, bár még hátravan a 100 kilométeres vezetési gyakorlat és a hazamenetel. Az állomány is jól bírta a nehézségeket, egy katonát kellett a tapolcai kórházba beszállítani és amint kiengedik soron kívül haza szállítják. A sérülés nem itt történt, hanem egy régebbi betegsége újulhatott ki. Közben a gépjárművek sorra begördülnek a bázisra, látható rajtuk az elmúlt napok mostoha körülményei, a sár vastagon áll a járművek alvázán. Ebből rögtön jön a következő feladat. Az alakulathoz visszaérve az egész laktanya mosókapacitását aktivizálni kell a járművek karbantartásához. A katonák estére annyira elfáradnak, hogy eddig szinte mindenki a hagyományos programot választotta, a pihenést. Egyébként a hangulat jó, ezt érzékeli a parancsnok is, amikor többek között az egyik körlet ajtaján a következő feliratot látja: „A medve etetése tilos és életveszélyes!" Hogy itt az „etetés" konkrétan mire vonatkozik, a medve hiányában nem tudjuk meg.

Megérkezik az előkészítő csoport, akik a másnapi 100 kilométeres vezetési gyakorlat útvonalát járták be és jelentik, hogy egy kis hiba történt, mert ez az útvonal egy kicsit hosszabb a tervezettnél. Parancsnoki döntés: "Belefér ez is, nem kell a terveken változtatni." Ennek csak a részvevők örülnek, mert az egyik beszélgetésnél úgyis kifogásolták a résztvevők, hogy kevés a gépjármű és a levezetett kilométer.

Az oszlopparancsnok egy kirívó problémával találkozott a vezetési feladat végrehajtása során, amikor az egyik gépjárművezető indokolatlanul használta a kürtöt. „Legközelebb leállítom a kocsit és kiszállítom a vezetőfülkéből. Nem kell külön extrát adni a településen élőknek!"

A beszámolóból kiderül az is, hogy nagyon sok problémát itt a helyszínen lévő parancsnokoknak kell megoldaniuk. Például reggel még arról volt szó, hogy a mai ebédhez a nokedlit fagyasztva kapják meg. Helyette jött a tojás és a liszt, és sehol egy nokedli szaggató. De tíz órára lett szaggató és remény, hogy az ebédhez köret is lesz.

A parancsnok és törzse tovább folytatta a megbeszélést, ahol már a következő napok feladatait egyeztetik.