Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az iráni vezetés Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2021. április 12. 19:35

Terrorcselekmény következtében történt üzemzavar április 10-én, vasárnap a natanzi urándúsítóban - közölte Ali Akbar Szálehi, az iráni atomprogram vezetője, akit az iráni állami tévé idézett. Szálehi leszögezte, hogy a nemzetközi közösségnek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (IÁ) reagálnia kell a „nukleáris terrorizmus” eme esetére. Irán fenntartja a jogot, hogy válaszlépéseket tegyen az elkövetők ellen - tette hozzá.

Az izraeli közszolgálati rádió azt közölte vasárnap, hogy a külföldi hírszerző ügynökség, a Moszad hajtott végre kibertámadást a natanzi urándúsító ellen. A Kan rádió nem közölte, hogy mely ország hírszerzésére hivatkozott híradásában.

Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergiai hivatal szóvivője vasárnap közölte, hogy üzemzavar volt Iránban, az ország középső részén, a Natanz városánál működő atomipari létesítménynél. Éppen előző este helyezték üzembe Natanzban az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat, amelyek működtetése sérti az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt nemzetközi megállapodást.

Tavaly júliusban rejtélyes eredetű robbanás rázta meg a natanzi üzemet, amiről az iráni hatóságok később azt közölték, szabotázs történt. Megfigyelők szerint Izrael hajthatott végre támadást az urándúsító üzem ellen.

„Az EU elítél minden, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések aláásására irányuló kísérletet" - jelentette ki hétfőn Peter Stano, az Európai Unió külszolgálatának szóvivője, miután az iráni vezetés Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban vasárnap bekövetkezett üzemzavarért.

Stano hozzátette: lehetséges, hogy szabotázs történt, de a részleteket minél előbb tisztázni kell a felek részéről.

Az üzemzavar vasárnap történt, éppen azután, hogy előző este működésbe helyezték az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat, amelyek működtetése sérti az 2015-ben aláírt, Irán atomprogramját szabályozni hivatott többhatalmi megállapodást. A Joe Biden elnök vezette amerikai kormányzat az év elején jelezte, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését a 2015-ös atomalkuhoz, amelyből 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök léptette ki az Egyesült Államokat.

Az akkori amerikai kormányzat ezzel a lépéssel együtt újra szankciókat vetett ki a közel-keleti országra. Az atomalku ellenzőjének számító Izrael üdvözölte a Trump-adminisztráció ezen döntését.

Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) aláíró államok - Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország - az egyezmény jövőjével kapcsolatban a héten folytatják a tárgyalást Bécsben.