„Bagoly jelentkezz, vétel!”

Az attól függ, ki, milyen előzetes tudással rendelkezik – kezdi válaszát Gulyás Kornél törzsőrmester, az alakulat Híradózászlóaljának, technikus altisztje, rajparancsnok, az oktató. Csapatoktól érkezett felkérések alapján rendszeresen tartunk ilyen tanfolyamokat, a kezdő szinttől, a haladó felhasználókon át egészen a szakemberekig.

Tegyük fel, hogy valaki most fog a kezébe előszőr katonai rádiót…

…annak először is tudnia kell, hogy a katonai rádiózás területén megkülönböztetünk rádiókat és rádióállomásokat. A rádiókon belül léteznek - többek között - a raj szinten, és a szakasz szinten használatos rádiók. Ezek alapvetően méretben és teljesítményben különböznek egymástól. A raj szinten alkalmazott rádiók alig nagyobbak egy közismert walkie-talkie-nál; körsugárzó antennával egy-három kilométer sugarú körben képesek sugározni. Ez éppen elegendő, hiszen a raj tagjai ennél jobban nem távolodnak el egymástól. Szakasz szinten a rádiók akár 30-40 kilométeres körben képesek adni és fogadni; sőt, egyes Harris rádiók még ennél is nagyobb hatótávolságra képesek. Alapvetően ultrarövid, és rövid hullámú frekvenciákon sugároznak, missziós területeken viszont műholdak segítenek a sugárzásban. Zászlóalj szinten és felette pedig megjelennek a rádióállomások, amelyekben igen komoly teljesítményű erősítők mellett több rádió is található. Ezekkel az eszközökkel akár több ezer kilométeres távolságba is tudunk rádiózni.

Konkrétan milyen tudást sajátítanak el még a kezdő felhasználók?

Megtanulják például, hogy a Magyar Honvédségben jelenleg rendszeresített, Kongsberg digitális URH rádiók mellett – melyek 30 és 80 Megahertz közötti frekvenciatartományban sugároznak – Harris típusú rádiókat is használunk. Rövid hullámon ezeken tudunk kommunikálni a szövetséges nemzetekkel, valamint külszolgálaton tartózkodó katonáinkkal. Sok más mellett pedig azt is megtanulják, miként kell rádiózni. Mit szabad mondani, mit nem és legfőképp azt: legyünk minél kevesebb ideig az éterben. Egyrészt azért, mert lehet, hogy másnak is van közlendője, másrészt azért, mert minél rövidebb a rádióforgalmazás, annál nehezebben mérhető be az adó helye. Minősített információkat pedig nyilván egyáltalán nem közlünk rádión – annak ellenére sem, hogy természetesen a rádiózásunk titkosított. Aztán megtanulják úgymond felprogramozni a rádiót, váltani csatornák között, és ismertetjük velük az alapvető hibaelhárítási tudnivalókat.

Milyen gondok adódhatnak a rádióforgalmazás során?

Rengeteg hibaforrás lehetséges, ami természetesen nem minden esetben a kezelő hibája. Ilyenkor pedig szisztematikusan egy meghatározott protokoll szerint ellenőrzünk. Először meg kell nézni a rádió programozását. A rádióforgalmazási adatlapon szerepel az adott frekvencia, moduláció, csatorna - ezen paramétereknek egyezniük kell. Ellenőrizni kell a csatlakozást is. Ha pedig a mi oldalunkon fizikailag minden rendben van, akkor a vevő oldalán kell ellenőrizni mindent. Irányított antennánál probléma lehet például a nem megfelelő tájolás is. Mindezeken túl a rádiózást értelemszerűen befolyásolják a domborzati viszonyok, a napszak, az időjárás… Nem sorolom tovább.

Kicsit furának tűnhet a tanfolyamon résztvevők számára, hogy a számítógépes rendszerek uralta világban a rádiózás még mindig ilyen fontos.

Talán igen, de a rádiók tartják a lépést a számítógépekkel. Azokon keresztül is lehet például emailt küldeni, chatelni; sőt, laptoppal is össze lehet kapcsolni. A híradás 2021-ben is a Magyar Honvédség idegrendszere. Amíg mindenki tud kommunikálni mindenkivel, nincsen semmi probléma. Ha viszont már valakit nem érünk el, akkor mindenki keresi a híradó katonát: vajon mi lehet a gond? Úgy gondolom, hogy a megfelelő információáramlás mind a mai napig a legfontosabb, pláne gyakorlaton vagy műveleti területen. Egyébként tesztelés alatt álló új vezetésirányítási rendszernek is a rádió az alapja. Mindenesetre a közeli jövő az infokommunikációról szól, a korábbi két szakterület, a híradó és az informatika, ma már alig megkülönböztethető. Manapság is parancsnoki elvárás, hogy számítógépen érkezzenek az információk, minél gyorsabban, és a parancsok is ilyen módon jutnak el a végrehajtásért felelősökhöz. A jó híradó katonának már manapság is szüksége van alapvető informatikai ismeretekre, mert másképp nem működik a rendszer. A folyamatos technikai fejlesztés elengedhetetlen; a digitalizáció korában a rádiók gyorsabban elavulhatnak, és nem fogunk tudni kommunikálni a szövetségeseinkkel. A fejlesztés mellett az ismétlés is igen fontos: saját magunknak is tartunk folyamatosan frissítő képzéseket, amellett, hogy nyomon követjük a technikai újdonságokat.

Ez más nemzeteknél is igaz?

Az Amerikai Egyesült Államok hadseregével kapcsolatban vannak személyes tapasztalataim, hiszen ott végeztem el a Harris-rádiók üzemeltetésével kapcsolatos képzést, valamint az ehhez kapcsolódó tengerészgyalogos képzést. Ott alapvetően műholdat használnak az adattovábbításhoz, ami komplexebb és sokkal jobban kódolható. Éppen ezért kicsit szabadabban beszélnek a rádiókban, mint mi, de alapvetően nincsen semmi különbség. A friss baseball eredményeket azért nyilván ők sem katonai rádiókon elemzik…